Alapdokumentumok

• Alapító okirat
• Szakmai program
• Szervezeti szabályzat

1. Az intézmény neve: SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ

2. Az intézmény székhelye és címe:                      Kaposvár, Füredi u.65-67.
3. Az intézmény telephelyei:                                Kaposvár, Ezredév u.22., Kaposvár, Szent Imre u. 14
4. Az intézmény alaptevékenysége:                      Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

5. Alapvető szakágazat:                                     889900

6. Az intézmény jogállása: Az intézmény önállóan gazdálkodó,teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, jogi személy.

7. Az intézmény felügyeleti szerve:                          Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

8. Az intézmény alapító szerve:                               Kaposvár Városi Tanács VB.

Az alapító jogutódja:                                             Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

9. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:

Az intézmény élén Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése által kinevezett, előzetesen Sántos község polgármestere által véleményezett, egyszemélyi felelős vezető áll.

10. Ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

11. Az alapítás időpontja:                                       1988. szeptember 01.

12. Az intézményt fenntartó szerv neve:

Kaposvár- Sántos Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás

13. Az intézmény működési területe:

alaptevékenység vonatkozásában: Kaposvár város közigazgatási területe,Sántos Község   közigazgatási területe

regionális szociális módszertani tevékenység vonatkozásában:

Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye közigazgatási területe

megyei gyermekjóléti módszertani tevékenység vonatkozásában:

Somogy megye közigazgatási területe

14. Az intézmény szakfeladatai:

TEÁOR'            088899       Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

Szakfeladatok:  85324-4      Családsegítés

    85328-8      Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás
    85195-6      Módszertani szakirányítás feladatai
    85334-4      Eseti pénzbeli szociális ellátások
    85315-8      Nevelőszülőknél elhelyezettek ellátása
    75192-2      Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolása

15. Az intézmény gazdasági és szakmai feladatainak ellátása:Ellátja a mellérendelt részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatait.

A családsegítő szolgáltatás keretében általános és speciális segítő szolgáltatás nyújtása, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodásához.

A családsegítő szolgáltatás keretében segítséget nyújt Kaposvár Megyei Jogú Város és Sántos Község közigazgatási területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

Gyermekjóléti szolgáltatás működtetésével a gyermekek érdekeit védő személyes szolgáltatás nyújtása.A  gyermekjóléti szolgáltatás keretében olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatást nyújt, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
A Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgáltatást biztosít.Krízishelyzet fennállása esetén eseti pénzbeli ellátást nyújt.

A szenvedélybetegek közösségi ellátás keretében az ellátottak részére otthoni, illetve lakókörnyezetében nyújt közösségi gondozást, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése céljából.

Adósságkezelési szolgáltatásnyújtás a rászorulók részére.

Helyettes szülői hálózat működtetésével a családban élő gyermekek átmeneti gondozását biztosítja a helyettes szülő saját háztartásában.

A fenntartó, illetve a kijelölő szerv határozata alapján ellátja a megyei gyermekjóléti módszertani feladatokat Somogy megye közigazgatási területén.

A fenntartó, illetve a kijelölő szerv határozata alapján ellátja a regionális szociális módszertani feladatokat Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területén.
Részt vesz a város szociális és gyermekvédelmi koncepció kidolgozásában, az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tevékenységének szakmai véleményezésében, a helyi szociálpolitika alakításában.Szociális térkép elkészítése és folyamatos gondozása a városban, kiegészítve speciális rétegvizsgálatokkal, rétegelemzésekkel.

Feladatait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletekben foglaltak alapján végzi.

16. Feladat ellátást szolgáló vagyon:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló 812A/1; 812A/3; 812A/4; 812A/5, az 5381/55/A/1 és az 5735/3 helyrajzi számú ingatlanok, valamint az ingatlanok vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök.

A vagyonnal való gazdálkodás során az Önkormányzat hatályos vagyongazdálkodási rendelete szerint, valamint Sántos Község Önkormányzata - az önkormányzati tulajdon és a vagyon-gazdálkodás szabályiról szóló hatályos rendelete szerint kell eljárni.

17. Az intézmény ellenőrzése a mindenkor hatályos 1993. évi III. tv., 1997. évi XXXI. tv., a 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet és a 188/1999. (XII. 16.) Kormányrendelet alapján történik.

18. Az intézmény működésére vonatkozó részletes szabályokat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Hatálybalépés időpontja: 2008. október 1.

Kaposvár, 2008. szeptember 25

Szita Károly s.k.

polgármester

Záradék: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapító okirat módosítását a 12/2008. (II.28.) önkormányzati határozatával elfogadta.

Kaposvár, 2008. március 1. 

 Záradék: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapító okirat módosítását a 143/2008. (VI.5.) önkormányzati határozatával elfogadta.

Kaposvár, 2008. június 5.

Záradék: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapító okirat módosítását a 230/2008. (IX.25.) önkormányzati határozatával elfogadta.

Kaposvár, 2008. szeptember 25.

I.    
Általános rendelkezések

A SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ (továbbiakban: SzocioNet DDRMHSZK) szociális szolgáltató szakmai programja az intézmény által nyújtott szociális alapszolgáltatásokra (családsegítés, szenvedélybetegek közösségi ellátása) és gyermekjóléti alapellátásokra (gyermekjóléti központ: gyermekjóléti szolgáltatás, utcai- és lakótelepi szociális munka, készenléti szolgálat, kapcsolattartási ügyelet, kórházi szociális munka; gyermekek átmeneti gondozása - helyettes szülői hálózat működtetése) vonatkozó információkat integráltan tartalmazza. Az egyes szolgáltatások speciális szabályai a szakmai program egyes szakaszaiban vannak feltüntetve.

Az intézmény alapadatai

Az intézmény neve: SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ
Az intézmény nevének rövidítése: SzocioNet DDRMHSZK
Az intézmény fenntartója: Kaposvár- Sántos Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás
Az intézmény alaptevékenysége: Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül TEÁOR'08 8899
Az intézmény alaptevékenységének szakágazati besorolása: 889900 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

Alapvető szakfeladat szám, szakfeladat megnevezése: 85320 Szociális és gyermekjóléti ellátás szállásnyújtás nélkül

Az intézmény ágazati azonosítója: S0019410

A SzocioNet DDRMHSZK szervezeti egységei, szolgáltatásai

Központ
egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás: 85328-8

-    Igazgató
-    Titkárság
-    Gazdasági Csoport

Szolgáltatásnyújtás helye, elérhetőségek: 7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67.
7401 Kaposvár, Pf.:150.
Telefon:     (82) 529-180
Fax:          (82) 529-181  
E-mail: :     kaposvar@cssk.hu

Hivatásos gondnokok:

egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás: 85328-8

Szolgáltatásnyújtás helye, elérhetőségek: 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14.
7401 Kaposvár, Pf.:150
Tel:         (82) 414-409
E-mail:     karaszi.miklosne@cssk.hu
karaszi.miklos@cssk.hu
kormanyne.s.judit@cssk.hu
toth.krisztina@cssk.hu

Módszertani Csoport:

regionális szociális módszertani feladatok
módszertani szakirányítás feladatai: 85195-6

Szolgáltatásnyújtás helye, elérhetőségek: 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14.
7401 Kaposvár, Pf.:150
Telefon:     (82) 512-157
Fax:           (82) 512-158
E-mail:       modszertan@cssk.hu
szocionetddrmhszk@cssk.hu

Szociális Szolgáltató Csoport

családsegítés: 85324-4
krízis segély:
eseti pénzbeli szociális ellátások 85334-4
szenvedélybetegek közösségi ellátása
egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás 85328-8

Szolgáltatásnyújtás helye, elérhetőségek: 7400 Kaposvár, Ezredév u. 22.
7401 Kaposvár, Pf.:150
Telefon:     (82) 511-613
Fax:           (82) 511-613
E-mail:       szolgaltato.csoport@cssk.hu

Gyermekjóléti Csoport

gyermekjóléti szolgáltatás:
családsegítés 85324-4  
utcai és lakótelepi szociális munka:
családsegítés 85324-4
kapcsolattartási ügyelet:
családsegítés 85324-4
kórházi szociális munka:
családsegítés 85324-4
készenléti szolgálat:
családsegítés 85324-4
helyettes szülői szolgáltatás:
nevelőszülőknél elhelyezettek ellátása 85315-8
megyei gyermekjóléti módszertani feladatok:
módszertani szakirányítás feladatai 85195-6

Szolgáltatásnyújtás helye, elérhetőségek: 7400 Kaposvár, Ezredév u. 22.
7401 Kaposvár, Pf.:150
Telefon:      (82) 511-388 (82) 424-658,
Fax:           (82) 424-658
E-mail:       gyermekjolet@cssk.hu

Adósságkezelési Tanácsadó Csoport
adósságkezelési szolgáltatás: egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás 85328-8

Szolgáltatásnyújtás helye, elérhetőségek: 7400 Kaposvár, Szent I. u. 14.
7401 Kaposvár, Pf.:150
Tel:          (82) 512-158
Fax:         (82) 512-158
E-mail:     adossagkezelo@cssk.hu

II.    
A nyújtott szolgáltatások célja, feladata

A SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ ellátási céljai, alaptevékenységei

Az integrált szociális szolgáltató a családok kiegyensúlyozottabb életvitele, a szenvedélybetegek saját lakókörnyezetben való maradásának, - beleértve a megkeresést, a szakellátó rendszer felé való motiválást, pszicho-szociális tanácsadást, ártalomcsökkentését, illetve a gondozást - a konfliktusos helyzetek feloldása, a hátrányok mérséklése, a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében működtetett szolgáltatás. A fenntartó határozata értelmében a hivatásos gondnokok munkáltatói feladatait is ellátjuk.

A fent leírt célcsoport részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 57. § (1) bekezdésének e), g) pontjai, 64. §-a, 65/A. § (1)-(2) bekezdése szerinti alapszolgáltatások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 15. § (2) bekezdés a), c) pontjai, 39. §, 40. § (2)-(3) bekezdése, 49. § szerinti alapellátások megszervezésével, működtetésével biztosítjuk.

A SzocioNet DDRMHSZK ellátja a szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásának szakértői díjáról szóló 3/2008. (IV.15.) SzMM rendelet (továbbiakban: 3/2008. (IV.15.) SzMM rendelet) 9. § szerinti regionális szociális módszertani feladatokat a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter - Szt. 58. §-a és az 3/2008. (IV.15.) SzMM rendelet 8. §-a szerinti - kijelölése alapján Baranya, Somogy, Tolna megyék közigazgatási területén. A regionális módszertani feladatokat konzorciumi szervezeti formában látja el SzocioNet DDRMHSZK (gesztor szervezet), a gyönki Hegyhát Integrált Szociális Intézmény, a mohácsi Pándy Kálmán Otthon, pécsi TÁMASZ Alapítvány, valamint a pécsi Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont (konzorciumi tagok) együttműködésével.

A fentieken túl az intézmény ellátja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (továbbiakban: 15/1998. (IV.30.) NM rendelet) 4. §-ában meghatározott megyei gyermekjóléti módszertani feladatokat a fenntartó Gyvt. 96. § (7) bekezdése szerinti döntése és az illetékes szociális és gyámhivatal - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet) 16. §-a szerinti - kijelölése alapján Somogy megye közigazgatási területén.

A SzocioNet DDRMHSZK működési területe családsegítés, szenvedélybetegek közösségi ellátása és gyermekjóléti alapellátás tekintetében Kaposvár Megyei Jogú Város és Sántos Község közigazgatási területe; a regionális szociális módszertani feladatok vonatkozásában Baranya, Somogy, Tolna megyék közigazgatási területe; megyei gyermekjóléti módszertani feladatok vonatkozásában Somogy megye közigazgatási területe.

A családsegítés célja, feladata

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzetek miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A családsegítő szolgálat elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket, kezdeményezi az önkormányzatnál: az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését, új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászoruló csoportok, személyek speciális ellátását.

A Szociális Szolgáltató Csoport feladatkörébe tartozik a családsegítés vonatkozásában:

• a szociális információs szolgáltatás biztosítása
• a családgondozói hálózat kialakítása és működtetése,
• a legkorábbi segítségnyújtás érdekében a családok körében fellépő szociális feszültségek okainak feltárása, a felszámolásukra javaslat készítése,
• a terület lakosságának szociális állapotát veszélyeztető tényezők felmérése, az adatok elemzése,
• a fenti veszélyeztetettség okainak megelőzése, egyéni és csoportos preventív módszerek tervezése,
• javaslattétel a terület sajátos szociális problémáinak megoldására,
• a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekű és meghatározott célú felajánlások összehangolása,
• a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése,
• a szociális válságkezelés (krízisintervenció),
• egészségügyi, jogi és ügyintézési tanácsadás,
• az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása (konzultáció),
• a speciális élethelyzetű egyének ügyeinek intézése, támogatásuk megszervezése,
• a speciális csoportok szervezése, működtetése,
• a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
• a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
• az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségekből fakadó programok szervezése.

A szenvedélybetegek közösségi ellátásának célja, feladata

A szenvedélybetegek közösségi ellátásának célja, hogy a gondozott betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció minden formáját a szenvedélybetegek otthonában illetve lakókörnyezetében biztosítja. Segítséget nyújt a problémáik megoldásában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban, az ellátott céljainak megfogalmazásában és megvalósításában.

A Szociális Szolgáltató Csoport feladatkörébe tartozik a szenvedélybetegek közösségi ellátása vonatkozásában:

• a szenvedélybetegek társadalmi, közösségi integrációjának illetve reintegrációjának elősegítése, ártalomcsökkentés, prevenció - elsősorban a saját otthonukban (utcán, adott közösségben) élő, nem veszélyeztető állapotú szenvedélybetegeknél, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget;
• problémaelemzés, problémamegoldás keretében a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a szerhasználat, illetve függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére,
• készségfejlesztés keretében életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása,
• pszicho-szociális rehabilitáció keretében a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.

Az adósságkezelési szolgáltatás célja, feladata

A szolgáltatás azoknak a lakhatással összefüggésben eladósodott, szociálisan rászoruló családoknak kíván segíteni, akik maguk is készek és képesek tartozásuk részbeni megfizetésére. Az adósságkezelési szolgáltatás kételemű ellátás: egyrészt tanácsadás nyújtása, másrészt természetben nyújtott támogatás.

Ezt a részleges fizetőképességet egészíti ki a támogatás, a méltányolható körülményekhez igazodóan. Mivel az adósságkezelés fő célja az érintettek fizetőképességének helyreállítása, abban is segítséget kíván nyújtani, hogy a jövőben hogyan kerülhetik el az eladósodást.

Az Adósságkezelési Tanácsadó Csoport feladata, hogy:

• tájékoztassa az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, az adós kötelezettségeiről és azok elmulasztása esetén várható szankciókról, ezzel párhuzamosan a tanácsadó is tájékozódik a kliensről, a családstruktúráról, a jövedelmi és vagyoni helyzetről, az adósságba kerülés okairól, a család anyagi terhelhetőségéről, arról, hogy milyen támogatásra jogosult, stb.
• adósságkezelési tervet állítson össze a klienssel közösen, melynek része az elnyerhető támogatások és az önrész összegszerű számbavétele, és az adósságkezelési folyamat időbeli ütemezése, továbbá az, hogy a kliens mikor és milyen módon tudja növelni saját anyagi forrásait.
• a tervben rögzített feladatokat nyomon kövesse. A tanácsadó az adósságkezelési tervben meghatározott gyakorisággal találkozik az igénybe vevővel és megbeszélik a folyamat során esetlegesen felmerülő nehézségeket.
• a sikeres adósságkezelési folyamat az igénybe vevővel közösen értékelje az adósságkezelési folyamat hozadékát és esetleges nehézségeit, valamint összefoglalja a további eladósodás elkerülését célzó megoldásmódokat.

A gyermekjóléti Központ célja, feladata

A gyermekjóléti központ a SzocioNet DDRMHSZK önálló intézményegységeként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt.

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

A Gyermekjóléti Csoport feladatkörébe körébe tartozik a gyermekjóléti központ általános feladatai vonatkozásában:

• a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
• a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
• a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
• a szabadidős programok szervezése,
• a hivatalos ügyek intézésének segítése,
• a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
• a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
• az 1997. évi XXXI. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,
• családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására,
• a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
• az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
• javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására,
• a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
• az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,
• folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
• meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,
• elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási - nevelési tervét,
• segíti a nevelési - oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,
• felkérésre környezettanulmányt készít,
• kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
• a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
• biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
• részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában.

A Gyermekjóléti Csoport feladatkörébe körébe tartozik a gyermekjóléti központ speciális feladatai vonatkozásában:

• biztosítja az utcai és lakótelepi szociális munkát, ennek keretében:
• segíti a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermeket
• felkutatja a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermeket, elősegíti a lakóhelyére történő visszakerülését, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezi
• szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő programokat az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban vagy a saját szolgálatában, a programokba lehetőség szerint a gyermek családját is bevonja.
• biztosítja a kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében:
• a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyet biztosít
• konfliktuskezelő, segítő szolgáltatást nyújt
• az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció) biztosít, illetve önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatást nyújt
• biztosítja a kórházi szociális munkát, ennek keretében
• segíti a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anyát és gyermekét
• a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges intézkedéseket megteszi
• az intézmény illetékessége alá nem tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz irányítja.
• biztosítja a készenléti szolgálatot, ennek keretében
• a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítséget, tanácsadást vagy tájékoztatást nyújt

A helyettes szülői szolgáltatás célja, feladata

Az átmeneti elhelyezést biztosító helyettes szülői szolgáltatás célja, hogy a rászorultság mértékében segítse a családot a gyermeknevelésben. Ha szükséges ideiglenesen pótolja a gyermek(ek) számára a szülői gondoskodást. Mindezeket annak érdekében nyújtja, hogy erősödjön a család megtartó ereje, ne alakuljon ki a gyermek veszélyeztetettsége, vagy ha kialakult, azt helyben, a szükségletekhez igazodva lehessen megszüntetni. A helyettes szülő a vérszerinti szülő(k) kérésére vagy beleegyezésével - átmeneti időre - a gyermeke(ke)t otthonába fogadja, és ott teljes körű ellátásáról gondoskodik.

A Gyermekjóléti Csoport feladatkörébe körébe tartozik helyettesszülői szolgáltatás vonatkozásában:

• a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
• kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
• működteti és szervezi a helyettes szülői hálózatot
• nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.

A módszertani tevékenység célja, feladata

A regionális szociális módszertani tevékenység célja

Tevékenységünk alapvető célja a Dél-Dunántúli Régióban magas fokú szociális biztonságot és minőséget biztosító, fenntartható, esélyteremtő jóléti rendszer létrehozása, fejlesztése. Célunk a lakosság életminőségének javítása, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a szegénység és a gyermekszegénység elleni küzdelem, a társadalmi összetartozás erősítése a régió szociális ellátórendszerének fejlesztése céljából végzett módszertani tevékenység.

Munkánkat az ágazati jogszabályok betartásával, a felügyeleti szerv elvárásainak megfelelően végezzük. Szakmai tevékenységünk során biztosítjuk a területi és szakterületi módszertani lefedettséget a szociális szolgáltatások és fenntartóik számára. Kiemelt figyelmet fordítunk konzorciumi formában működő szervezetünk hatékonyságának javítására, a koncentrált és költség-hatékony feladatmegvalósításra.

A megyei gyermekjóléti módszertani tevékenység célja

A Somogy megyében működő gyermekjóléti szolgálatok és fenntartóik szakmai támogatása, koordinatív, hálózatépítő, továbbképzési, információs, szervező és kutató-elemző tevékenység révén.

A regionális szociális és megyei gyermekjóléti módszertani tevékenységek közös, általános céljai, feladatai

Hálózatépítő tevékenységünk célja, egyrészt, hogy a szociális ágazat érintettjei közti formális és informális együttműködéseket erősítsük a szakmafejlesztés érdekében.

Kutató-elemző tevékenységünk célja, hogy figyelemmel kísérjük a régió szociális ellátásokkal kapcsolatos helyzetét, speciális szükségleteit, problémáit, megvizsgáljuk a problémák kialakulásának okait, és segítsük a megoldások keresését. Ennek érdekében szakmai kapcsolatot építettünk ki és együttműködünk szociál- és családpolitikáért felelős minisztériummal és annak módszertani intézményével, továbbá részt veszünk tudományos kutatásokban, módszertani anyagok kidolgozásában.

Koordinatív tevékenységünk céljai az ellátási terület szociális szolgáltatatói és intézményei működésének megismerése és annak hatékonnyá tétele módszertani segítségnyújtással és szolgáltatásokkal, valamint koordinációs központként működünk a szociális, egészségügyi, oktatás és egyéb intézmények, továbbá a munkaügyi szervezet valamint a civil szektor között. Elősegítjük a szakmai közélet folyamatos működését.

Információs tevékenységünk célja, hogy a szervezetünk felhalmozott tudástőke allokációját megteremtse: a felügyeleti szervek, a szolgáltatást nyújtók, a fenntartók, a társszervek irányába, valamint a lakosság számára közérthető nyelven közvetítsünk információkat a szociális ellátórendszerről.

Humánerőforrás fejlesztési tevékenységünk célja, a régióban a jóléti ellátórendszer szolgáltatásainak minőségi fejlesztése - szociális szolgáltatók egységes minőségfejlesztési, minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásában való közreműködés - az abban dolgozó szakemberek tervezett képzési/átképzési/továbbképzési rendszerének kidolgozásával és működtetésével, az ezt célzó helyi képzési megállapodások előkészítésével, továbbá a helyi HR politika kialakításával és működtetésével, módszertani-szakmafejlesztő háttértevékenységek biztosításával. Cél továbbá a szociális szféra anyagi megbecsültségének növelését célzó módszerek és tevékenységek, ösztönzési rendszer kidolgozása.

Továbbképzési tevékenységünk célja az ellátási területet érintő tudományos kutatások, publikációk, modellértékű új kezdeményezések ismeretében tapasztalatcserék és továbbképzések szervezésével a szakmai információk eljuttatása az ellátási terület szereplői számára.

Ellenőrzési tevékenységünk célja, hogy elősegítsük az illetékességi területünkön működő szociális szolgáltatók és intézmények jogszabályi követelményeknek megfelelő működését és a szakmai normák betartását.

Pályázati tevékenységünk célja, hogy segítsük az illetékességi területen működő szociális szolgáltatatók, intézmények forrásteremtő tevékenységét, s hogy támogassuk a közös pályázatok, modellprojektek megvalósítását.

Szociális tervezési tevékenységünk célja, hogy támogassuk az ágazati és területi szociálpolitikai fejlesztéseket, a fejlesztések alapját jelentő szolgáltatástervezési koncepciók és egyéb komplex fejlesztési programok kidolgozásában való részvétellel, tanácsadással és partnerség építő fórumok szervezésével.

II.1.    A szakmai program megvalósítása várható következményeinek, eredményességének, az ellátó-rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése

A SzocioNet DDRMHSZK szolgáltatásai nyújtásával hozzájárul a helyi önkormányzati szociálpolitikai célok megvalósításához, a magas fokú szociális biztonságot és minőséget biztosító, fenntartható, esélyteremtő helyi jóléti rendszer létrehozásához, fejlesztéséhez. Az intézmény szolgáltatásaival hozzájárul a lakosság életminőségének javításához, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítéséhez, a társadalmi kohézió erősítéséhez.

A családsegítés a szociális munka eszközeivel és módszereivel nyújt segítséget a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők számára.

A családsegítés keretében biztosított tájékoztató, információs tevékenység által az igénybe vevők pontos információt kaphatnak lakóhelyükön elérhető szociális ellátásokról, s azok igénybevételének feltételeiről. A különböző pénzbeli ellátások és szociális szolgáltatások lakókörnyezetben történő igénybevételével megelőzhetők a válsághelyzetek. A családsegítés biztosításával enyhíthetők a lakhatási problémákkal küzdők, a díjhátralékosok problémái és megelőzhető a hajléktalanná válásuk.

A családsegítés hozzájárul a gyermekes családok anyagi helyzetének helyreállításához, ezáltal a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez.

A családsegítés tehát olyan probléma-orientált szociális alapszolgáltatás, amelynek biztosítása csökkenti a szakosított ellátási formák és a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének esélyét.

A közösségi ellátás azokat a pszicho-szociális gondozási módszereket alkalmazza, amelyek a család, illetve a kliens más, természetes segítőinek (pl. barátok, szomszédok, munkatársak, lakótársak stb.) támogató erejére építenek, s a legeredményesebb szolgáltatást nyújtják az ellátott számára.

A jól működő közösségi szolgáltatás hatására a betegség során a visszaesések száma csökkenthető, és a betegség lefolyása kevesebb problémát jelenthet az ellátott, illetve szociális környezete számára. A csoport a beteg és hozzátartozói pszichoedukációja és készségfejlesztése, valamint stresszkezelésének javítása révén segíti kompetens működésüket a betegségből adódó nehézségek leküzdésében és céljaik elérésében.
A közösségi szenvedélybeteg-ellátás során várható, hogy a szolgáltatást igénybe vevő szenvedélybetegek visszailleszkedhetnek a közösségekbe, a társadalomnak integrált és teljes jogú tagjai maradnak.
A szociális és mentális gondozás során, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosításával egészségi, és pszichés állapotuk javul.
Meglévő képességeik és készségeik kibontakoznak a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásához és problémáik megoldásához készségekre, jártasságra tesznek szert, megszűnhet a szenvedélybetegségükkel együtt járó stigmatizáció, mindezek által reális esély mutatkozhat a munka világába való visszailleszkedésükre is.
A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely- az ellátottak autonómiájának visszaállításával nagymértékben épít aktív és felelős részvételükre.
A szenvedélybetegek közösségi ellátása alapszolgáltatási feladattal tehát azt a szociális-rehabilitációs hálót lehet kiépíteni, amely az intézményes formák mellett preventív, illetve rehabilitációs céllal nyújt szolgáltatást, s a kezelésben való együttműködést segíti elő az ellátott számára. Ezáltal megnő az esély - a lakóhely megtartása mellett - a szükséges ellátások igénybevételére, s csökken azon betegek aránya, akik az intézmény bentlakásos szolgáltatásokat veszik igénybe.

A gyermekjóléti szolgáltatás a jogszabályban meghatározott körű, együttműködésre kötelezett jelzőrendszeri tagokkal és más társintézményekkel együttműködve biztosítja a gondozási, szolgáltatási és szervezési feladatok ellátását, mely a szociális munka eszközeivel és módszereivel történik.
A jelzőrendszer segítségével feltárja az ellátási területén jelentkező, gyermekek veszélyeztetettségét kiváltó lehetséges okokat, és szervező, prevenciós jellegű tevékenységgel igyekszik csökkenteni azokat.
A gyermekjóléti szolgáltatás a már kialakult veszélyeztetettség mértékét gondozási tevékenységgel csökkenti, megnyerve a gyermekek szüleinek, törvényes képviselőinek együttműködését, bevonva őket a szükséges feladatok végrehajtásába, megerősítve őket saját sorsuk alakítására vonatkozó kompetenciaérzetükben. A gyermekek gondozására, nevelésére irányuló készségek kiemelt fejlesztése egyénre szabott módon, a gyermek személyiségének, és a családi környezet sajátosságainak figyelembe vételével történik.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családokkal kapcsolatban álló intézményrendszer működésének koordinálása, a kommunikáció, információáramlás csatornáinak feltárása és megerősítése, a családok köré rendeződött intézményi hálózat kiépítése, és szükség szerinti képzése.
A gyermekjóléti szolgáltatás általános és speciális feladatok ellátásával feltárja a különböző korosztályoknál jelentkező problémákat, megkeresi azokra az adekvát válaszokat, az ellátási terület lehetőségeinek, és szolgáltatási hátterének figyelembe vételével.

II.2.     A más intézményekkel történő együttműködés módja

A SzocioNet DDRMHSZK minden szervezeti egysége munkája során együttműködik és folyamatosan munkakapcsolatot alakít ki az illetékességi területén az ellátást végző szakintézményekkel, állami, egyházi, civil, és gazdálkodó szervezetekkel, különösen:

• az oktatási-nevelési intézményekkel, ezek vezetőivel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel, az osztályfőnökkel, a tanárokkal,
• egészségügyi alapellátást végző személyekkel/szervezetekkel, háziorvosokkal, házi gyermekorvosokkal
• egészségügyi intézményekkel, kiemelten a Kaposi Mór Oktató Kórházzal, annak Pszichiátriai Osztályával és töröcskei Szocioterápiás és Rehabilitációs Részlegéve
• az alkoholellenes klubokkal, kiemelten az Anonim Alkoholisták Klubjával
• a TEGYESZ-el,
• gyermekjóléti alapellátást nyújtó szervezetekkel, kiemelten a Borostyánvirág Anyaotthonnal,
• a gyermekvédelmi szakellátás intézményhálózatával
• szociális alapszolgáltatókkal, kiemelten a Szociális Gondozási Központtal, a Kolping Támogató Szolgálattal, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete fenntartásában működő támogató szolgálatokkal
• bentlakást nyújtó szociális intézményekkel, kiemelten a Liget Időskorúak Otthonával, a valamint a Somogy Megyei Önkormányzat fenntartásában működő bentlakásos intézményekkel
• a gyógypedagógiai szakszolgálatokkal,
• nevelési tanácsadókkal,
• a szakhatóságokkal, különösen az ÁNTSZ-szel,
• a rendőrséggel,
• bírósággal, ügyészséggel,
• a Büntetés - végrehajtási intézetekkel,
• a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatallal,
• a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalával,
• a régióban működő városi gyámhivatalokkal, kiemelten Kaposvár Megyei Jogú Város Gyámhivatalával
• helyi önkormányzatokkal, azok jegyzőivel, hivatali munkatársaival és az képviselőtestületek/közgyűlés illetékes szakbizottságaival, kiemelten Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Igazgatóságával, a Szociális és Gyámügyi Irodával
• egyházakkal és szociális intézményeivel,
• nem állami fenntartókkal és szolgáltatókkal, kiemelten a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével,
• a szakszervezetekkel,
• a különböző, - elsősorban szociális célokra szervezett - civil szerveződésekkel, alapítványokkal,
• az országgyűlési és önkormányzati képviselőkkel,
• a pártfogó felügyelői szolgálatokkal,
• a megyei igazságügyi hivatallal,
• egyéb, itt nem felsorolt, az intézmény tevékenységi körét érintő, azt segíteni tudó intézményekkel, szervezetekkel.

Az intézményi kapcsolatokban a SzocioNet DDRMHSZK szerepe elsődleges, ha:

• azt törvény, illetve egyéb jogszabályok előírják,
• a család egyik tagjával kapcsolatban álló intézmény tevékenysége során további, - az adott intézmény profiljába nem tartozó - tevékenység szükségessége merül fel,
• több intézmény foglalkozik egy vagy több családtag ügyeivel,
• megállapítást nyert, hogy hatósági intézkedés nem indokolt, vagy elkerülhető.

Nem tartoznak a SzocioNet DDRMHSZK hatáskörébe azok a tevékenységek, amelyeket jogszabály más társintézmény hatáskörébe rendel. E társintézményekkel a SzocioNet DDRMHSZK egyenrangú félként, kölcsönösségi alapon, mint szakszolgálatokkal dolgozik együtt, azaz a SzocioNet DDRMHSZK a családok, gyermekek egy részét érintő, általános szociális-mentális, gyermekjóléti szolgáltató funkciót, a szakszolgálatok pedig a családokat érintõ, speciális szolgáltató funkciót töltenek be. A SzocioNet DDRMHSZK tevékenységével a családok problémáinak hatóságivá válásának elkerülésére törekszik, ezért célszerű, ha az egyes intézmények azelõtt lépnek kapcsolatba a SzocioNet DDRMHSZK -val, mielőtt az adott család ügyét hatósági útra terelnék.

Az együttműködés keretében biztosítani kell a szükséges információk átadását, a kölcsönös konzultációkat és tapasztalatcseréket.

Az együttműködés során az érdekelt intézmények és a SzocioNet DDRMHSZK írásban vagy szóban közlik egymással azokat az adatokat, panaszokat, vizsgálati eredményeket, stb. amelyek a közös célok eléréséhez, illetve a közös feladatok legjobb ellátásához szükségesek. Ha az iratok átadása nem lehetséges, akkor azokat betekintésre kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják.

A SzocioNet DDRMHSZK által megkeresett intézmény - a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.) általános szabályai, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és végrehajtási rendeletei, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és végrehajtási rendeletei szerint - köteles a SzocioNet DDRMHSZK kérésére válaszolni, javaslatait elbírálni (pl.: gondozásba vétel, vagy elutasítás), az elbírálásról pedig tájékoztatást adni. A javaslattól eltérő, vagy azt elvető döntést indokolni kell. Vita esetén a felmerült ügy jellege szerinti illetékes igazgatási szerv dönt. A SzocioNet DDRMHSZK-t hasonló kötelezettség terheli az őt megkereső igazgatási szervekkel, intézményekkel szemben.

A területileg illetékes pszichiátriai, illetve addiktológiai gondozóval való együttműködés módjának bemutatása

Az intézmény a szenvedélybeteg ellátottakkal végzett munka hatékonyságának javítása érdekében a szenvedélybetegek közösségi ellátásában közvetlenül és közvetett módon szerepet vállaló intézményekkel szoros kapcsolatban áll.
Az intézmény közvetlenül együttműködik a Kaposi Mór Oktató Kórház Pszichiátriai Osztályával, a Kaposi Mór Oktató Kórház töröcskei Szocioterápiás és Rehabilitációs Részlegével, az INDÍT Közalapítvánnyal, a Szociális Gondozási Központtal, „Nyitott Kapu" Hajléktalan Gondozási Központtal, közvetve együttműködik a Kaposvár Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumával.

Az intézmény az együttműködés keretében vállalja az igénybe vevő továbbirányítását az együttműködő szervezetek szolgáltatásai felé. Az ellátottak egyéni gondozási tervének kialakításában, megvalósításában, szükség esetén az együttműködő fél bevonását kezdeményezi. Folyamatos kapcsolattartást kezdeményez az együttműködő szervezetekkel konzultáció, esetmegbeszelés, szakmai munkacsoport formájában. Az intézmény szolgáltatásairól tájékoztató anyagokat készít és eljuttatja a partner intézményekbe.
Az együttműködő fél vállalja, hogy tájékoztatja a szenvedélybetegek közösségi ellátásáról a kaposvári és sántosi lakóhellyel rendelkező szenvedélybetegeket, illetve családtagjaikat, valamint biztosítja a közösségi ellátás szolgáltatásairól szóló tájékoztató anyagok kliensek, hozzátartozók számára történő hozzáférhető elhelyezését a partner intézményben.

II.3.    A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések leírása

A családsegítés 1988 óta, a gyermekjóléti szolgáltatás 1997 óta, az adósságkezelési tanácsadás 2003 óta, a szenvedélybetegek közösségi ellátása 2005 óta működik az intézményben. A szolgáltatások beindítása törvényi kötelezettségből fakad, azonban a szolgáltatások bevezetését minden esetben részletes szükségletfelmérés és helyzetelemzés előzte meg.

III.   
Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei

Az ellátotak köre

A SzocioNet DDRMHSZK működési területe családsegítés, szenvedélybetegek közösségi ellátása és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a helyettes szülői szolgáltatás tekintetében Kaposvár Megyei Jogú Város és Sántos Község közigazgatási területe.
Az intézmény által nyújtott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások vonatkozásában az ellátottak körét Kaposvár Megyei Jogú Város és Sántos Község közigazgatási területen élő, szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő, veszélyeztetett családok, egyének, gyermekek; rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottak; adósságterhekkel és lakhatási gondokkal küzdők képezik és mindazok, akik problémájukkal az intézményhez fordulnak.

A szenvedélybetegek közösségi ellátása vonatkozásában a feladatellátás finanszírozása szempontjából ellátási célcsoportnak az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban - különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátott minősül (2009-től).

A szenvedélybetegek közösségi ellátása vonatkozásában egyebekben az ellátottak körét képezik elsősorban:

• a saját otthonukban élő, nem veszélyeztető állapotú szenvedélybetegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget;
• a tüneteket mutató, de eddig addiktológiai kezelés alatt nem álló, illetve az addiktív probléma kialakulása szempontjából veszélyeztetett személyek;
• a szociális intézményben élő, vagy távozott, hosszabb kórházi kezelés alatt állt szenvedélybetegek, akik lakóhelyükön stabil háttért és kontrollt igényelnek.

Az igénybe vevők körének jellemzőit jól mutatják a családsegítés vonatkozásában készített 2008. év első félévi statisztikai adatok. Családsegítést ez időszakban az ellátási területen 1361 fő vett igénybe, ebből 471 fő az új igénybe vevők száma. Az ellátott kliensek számának alakulását vizsgálva trendszerű 2005-tól - elsősorban az aktívkorú nem foglalkoztatottak kötelező együttműködési feladatai miatt - növekedésről lehet számot adni: 2003-ban 953 fő, 2004-ben 903 fő, 2005-ben 1060 fő, 2006-ban 2381 fő.

Az esetkezelések jellege az alábbiak szerint alakult 2008. év első félévében:

szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás                 1.066 alkalom
anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli,
természetbeni ellátásokhoz, továbbá
a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése          94 alkalom
családgondozás, így a családban jelentkező működési zavarok,
illetve konfliktusok megoldásának elősegítése                           6.654 alkalom
közösségfejlesztő, valamint egyéni és
csoportos terápiás programok szervezése                                     101 alkalom
a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek,
az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők,
a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek,
a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők,
illetve egyéb szociálisan rászorult személyek
és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása                             1.890 alkalom
a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő,
családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok
és szolgáltatások, valamint a nehéz élethelyzetben
élő családokat segítő szolgáltatások                                          4.791 alkalom

A szenvedélybetegek közösségi ellátását 2007-ben 72 fő vette igénybe, 2008. év első félévében 98 fő vette igénybe, mely az előző évekhez képest (2006-ban 56 fő, 2005-ben 50 fő) növekvő igényeket jelez.

Az ellátottak demográfiai mutatói

Az ellátási terület állandó népessége 2007. december 31-én:

Kaposvár Megyei Jogú Város:     67.460 fő
Sántos Község:                            568 fő

A demográfiai változások hatással vannak az ellátórendszer alakulására, a felmerülő és változó igények befolyásolják a létrejövő szociális ellátásokat.

A népesség számának alakulása, összetétele, egészségi állapota jelentősen befolyásolja a szociális ellátórendszer szükségleteit, döntően meghatározza a lakosság foglalkoztathatóságát és ezzel összefüggésben kiemelt jelentőséggel bír a társadalom eltartó képességét érintően.

2000. évtől az alacsony születés szám és a magas halálozási arány miatt a lakosságszám folyamatos csökkenése figyelhető meg, kivéve a 2003. évet, amikor minimális lakosságszám növekedés volt tapasztalható. Összességében hat év alatt 1.266 fővel csökkent a város lakosainak száma.

Állandó népességi adatok kor szerinti bontásban:

Év         0-17      18-59        60-    Összesen

2000    12.631    42.609    13.486    68.726      
2001    12.394    42.317    13.615    68.326      
2002    12.228    42.166    13.808    68.262      
2003    12.227    41.956    14.098    68.281      
2004    12.029    41.797    14.248    68.074      
2005    11.967    41.523    14.463    67.953      
2006    11.901    40.918    14.697    67.516      
2007    11.770    40.537    15.117    67.460      
2008    11.742    40.296    15.118    67.156     

Kaposváron a 0-18 éves állandó lakosságszáma 2007. december 31-én 12.492 fő volt.

A 0-18 éves korú lakosság életkor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult

0-1 éves:        1.224 fő
2-5 éves:        2.507 fő
6-13 éves:       4.990 fő
14-18 éves:     3.771 fő

A népesség kor szerinti megoszlását figyelve észrevehető tendencia a népesség öregedése, amit a 60 évesek és idősebbek részarányának növekedése és a 0-17 éves gyermekek számának csökkenése jelez. Az utóbbi hat évben a 18 év alatti korosztály száma 0,75 %-kal csökkent, míg a 60 év felettiek száma 2,14 %-kal nőtt. Az alábbi táblázat a két korosztály teljes népességhez viszonyított arányának évenkénti változását mutatja.

Év     0-17 éves     %    60 év felett            %

2000    12.631    18,37    13.486               19,62      
2001    12.394    18,13    13.615               19,92      
2002    12.228    17,91    13.808               20,22      
2003    12.227    17,90    14.098               20,64      
2004    12.029    17,67    14.248               20,93      
2005    11.967    17,61    14.463               21,28      
2006    11.901    17,62    14.697               21,76      
2007    11.770    17,44    15.117               22,40      
2008    11.742    17,48    15.118               22,51      

A népesség öregedésének legfőbb oka, hogy az utóbbi években egyre kevesebb gyermek születik, ugyanakkor a születéskor várható élettartam meghosszabbodott.
A teljes népesség kor és nem szerinti megoszlását szemlélteti a népességi korfa, amelyen jól látható, hogy a legnépesebb a 25-34 éves, illetve az 50-54 éves korosztály, ugyanakkor feltűnő a 20 évesnél fiatalabb korosztály alacsony száma.

A népesség öregedésének legfőbb oka, hogy az utóbbi években egyre kevesebb gyermek születik, ugyanakkor a születéskor várható élettartam meghosszabbodott.
Jellemző népességi adat még a lakosság nemek szerinti megoszlása. Ennek kapcsán elmondható, hogy fiatalabb korban még jellemző a nemek arányának viszonylagos egyensúlya, majd a közép korosztálytól kezdődően mind határozottabb a női nem túlsúlya, a férfiak számának csökkenése.

Az évenkénti halálozási mutatók alapján számított születéskor várható élettartam bár hosszabb, mint az előző években volt, még így is lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától. Magyarországon a születéskor várható élettartam nők esetében 76,56 év férfiak esetében 68,26 év, szemben az Európa Unióban várható 82, illetve 76 évvel.

A népesség fogyását az alacsony születési és a magas halálozási arány okozza. A születések száma 2000 óta ingadozó képet mutat. Az élve születések %-os arányához képest a halálozások aránya magasabb. A népesség természetes fogyása folyamatos, ennek mértéke évenként változó nagyságrendű.

Év    Élve születések száma    Halálozások száma    Természetes szaporodás, fogyás      
            fő      %      fő                   %          
2001    622    9,1    878                 12,9                                            -256      
2002    639    9,4    873                 12,8                                            -234      
2003    629    9,2    797                 11,7                                            -168      
2004    637    9,4    889                 13,1                                            -252      
2005    564    8,3    726                 10,7                                            -162     

Sántos Község lakossága hasonlóan a megyeszékhelyéhez fogyó és elöregedő. A folyamatot azonban lassíthatja és megfordíthatja a migráció: a városból egyre több fiatal, gyermekkel rendelkező család költözik ki a városkörnyéki településekre az ingatlanárak és az ingatlanfenntartás költségei miatt.

Sántos Községben a 0-18 éves állandó lakosságszáma 2007. december 31-én 87 fő volt.

A 0-18 éves korú lakosság életkor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult:

0-1 éves:         7 fő
2-5 éves:        14 fő
6-13 éves:      32 fő
14-18 éves:    34 fő

Sántos Községben állandó lakosságának életkor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult 2007. december 31-én:

0-17 éves:       80 fő
18-59 éves:    352 fő
60 év feletti:   136 fő

Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat befolyásoló környezeti tényezők

A demográfiai jellemzőkön kívül az ellátási területen a következő helyi társadalmi-gazdasági jellemzők emelhetők ki, amelyek a helyi szociálpolitika és ebből következően az intézmény szolgáltatásainak fejlesztési irányvonalait meghatározzák.

Az ellátási terület a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás központi részén helyezkedik el, a kistérség a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint hátrányos helyzetűnek minősül.
Kaposváron súlyos problémát jelent a települési szegregáció. Az egykori munkáslakásokban, valamint az elslumosodott városrészekben (Pécsi utca, Nádasdi utca, Cseri városrész) magas a roma lakosok aránya. A szegregált körzetek közintézményei, iskolái, óvodái az elmúlt években növekvő számú cigány, illetve periférikus helyzetben élő lakosság ellátására rendezkedtek be, az oktatás-nevelés színvonalát nehéz tartani, magas a körzetben élő gyermekek veszélyeztetettségi aránya.

Az intézmény ellátási területén magas a nyilvántartott álláskeresők száma, a növekedést elsősorban a pályakezdők számának folyamatos növekedése okozza, elhelyezkedési esélyeik szűkösek. Magas az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek száma, akik szülőként gyakran több kiskorú gyermekeket nevelnek saját háztartásukban. 2008. januárjában Kaposvár Megyei Jogú Város területén 29.443 fő volt a gazdaságilag aktív népesség becsült száma, 3.297 fő álláskeresőt tartottak nyilván, rendszeres szociális segélyben 963 fő részesült. Az országos átlagot 5 %-kal haladta meg az álláskeresők száma. Sántos Község területén 234 fő volt a gazdaságilag aktív népesség becsült száma, 32 fő álláskeresőt tartottak nyilván, 7 fő volt a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. Az országos átlagot 14%-kal haladta meg az álláskeresők száma.

A hátrányos helyzetű, ezen belül kiemelten a roma népesség tekintetében mind az elsődleges mind a másodlagos munkaerő-piacon történő elhelyezkedésre kicsi az esély, részben a társadalmi előítéletek, részben az egyének motivációjának alacsony szintje, részben szociokulturális hagyományaik megléte miatt. A tartósan munkanélküli rétegek a törvényben meghatározott és a helyi önkormányzat által adható pénzbeli ellátások széles körét veszik igénybe. Ennek köszönhető, hogy a rendszeres szociális segélyezettek száma évek óta stagnál és 1000-1.100 főre tehető Kaposváron. A kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet és a korhatár alatti rokkantnyugdíjban részesülők előfordulási gyakorisága között némi összefüggés látható. A munkalehetőségek beszűkülésével a munkanélküliség elkerülése céljából tömegesen választották a korhatár elérése előtt a nyugdíjba vonulást. Mivel a nyilvántartott álláskeresők fele ellátásban nem részesül, emiatt feltételezhető, hogy fekete munkát végez, illetve alkalmi munkákból próbál megélni, illetve fogyasztási szükségleteit hitelfelvétellel próbálja kielégíteni. A fogyasztási szokások megváltozásával a lakosság az előrehozott fogyasztás biztosítására - a pénzügyi konstrukciók pontos ismerete nélkül - egyre több kölcsönt vesz fel, viszont nem számol a visszafizetés, illetve az eladósodás és az adósságspirál következményeivel. A közüzemi díjhátralékok kezelését szolgáló adósságkezelési szolgáltatás az eladósodott családok kis részének jelent csak megoldást. Kaposváron adósságkezelési tanácsadáson 2007-ben 2203 fő jelent meg, azonban mindössze 50 esetben állapítottak meg a hátralékos részére adósságcsökkentési támogatást.

Az oktatási intézmények megtartóereje csökken, a család és az oktatási intézmények között a kommunikációs szakadék mélyül, ennek következtében folyamatosan nő a csellengő, magatartászavaros, tanulási nehézségekkel küzdő, frusztrált gyermekek száma. Növekszik a szabálysértést elkövető, illetve az iskolában és iskolán kívül erőszakos cselekményeket elkövető kiskorúak száma, egyre inkább az esetek súlyossága és összetettsége jellemző.

A lakosság körében a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek aránya növekszik, elsősorban a mentális problémák, szociális jellegű kiszolgáltatottság, egyéni és családi problémamegoldó képességek defektusai miatt. A Somogy megyében működő pszichiátriai betegek otthonaiba és szenvedélybetegek otthonaiba várakozók 20%-a kaposvári lakos.

A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Kaposváron a Magyar Államkincstár adatai alapján fogyatékossági támogatásban közel 4000 fő részesül. A fogyatékkal élők számára biztosítottak a célcsoport-specifikus alapszolgáltatások, a városban négy nem állami fenntartású támogató szolgálat működik, biztosított a fogyatékosok nappali ellátása. A szociális foglalkoztatás - korlátozott kapacitásokkal - szintén biztosított a városban. A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének fenntartásában korai fejlesztő központ működik.

Az ellátási területen a humán közszolgáltatások és a jóléti szolgáltatások szinte teljeskörűen kiépítettek, hozzáférhetők, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszereként funkcionáló társszervek azonban nem kiegyensúlyozottan, és nem a hasonló felelősség elvét követve működnek együtt intézményünkkel.

Sántos kiegyensúlyozott gazdasági helyzetű településnek mondható, a veszélyeztetettség aránya alacsony. Elsősorban anyagi jellegű problémák jellemzők az ellátottak körében, ezek nagy részét a helyi önkormányzat saját hatáskörében próbálja kezelni. A településen egyetlen kockázati tényezőnek a szenvedélybetegség tekinthető.

Az ellátási terület komplex problémarendszerét figyelembe véve, szükséges az intézmény szervezési feladatainak erősítése s a társintézményekkel történő együttműködés fejlesztése.

IV.   
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, A biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Családsegítés

Általános segítő szolgáltatás

Általános segítő szolgáltatás keretében feladat a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése, az ismétlődően előforduló problémák okainak jelzése az illetékes hatóság, illetve szolgáltatást nyújtó szerv felé.
Szociális Szolgáltató Csoport feladata a terület sajátos problémáinak megoldása, a humánjellegű civil kezdeményezések támogatása és ösztönzése, az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátások megszervezése, új szociális ellátások/speciális ellátások bevezetésének kezdeményezése.

A családsegítő szolgálat feladata a szociális válságkezelés (krízisintervenció), a lélektani válságkezelés (krízisintervenció), az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása (konzultáció), pszichológiai, egészségügyi, jogi és ügyintézési tanácsadáshoz való hozzáférés segítése, a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekű és meghatározott célú felajánlások összehangolása, a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése.
A családsegítő szolgálat végzi a vonatkozó helyi rendelet alapján a krízistámogatás megállapítását.
Krízishelyzetet, veszélyezettséget észlelő jelzőrendszer működtetése, folyamatos kapcsolattartás

A Szociális Szolgáltató Csoport veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet külön e célra készített szabályzat alapján. Folyamatosan bővíti a jelzőrendszer tagjainak címlistáját.

A családsegítés a meghatározott jelzőrendszer működtetése körében

• a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arra való tájékoztatásra,
• tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,
• fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében,
• a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszűntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,
• az intézkedés tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt,
• folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások iránti szükségleteit.

Egyéni esetkezelés, családgondozás

Az egyének, családok életvezetési képességeinek megőrzésére irányuló feladat, sok esetben tanácsadók segítségével (jogi, pszichológiai, orvosi) történik.

A segítő szolgáltatás a szociális munkát végző és a kliens együttes és egyenrangú munkafolyamata. A munkafolyamatot az első interjú során a kliens szükségleteinek megállapításával és a problémamegoldó alternatívák kidolgozásával kezdjük, melyet megállapodásban rögzítünk. A megállapodás tartalmazza elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, a kliens és a segítő együttműködésének módját, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját.

A segítő szolgáltatás a kliens otthonában, családi környezetében tett látogatásokon és a családsegítő szolgálatban folytatott segítő beszélgetés és segítő tevékenységek útján valósul meg.

A SzocioNet DDRMHSZK különböző részegységeivel, csoportjaival szoros együttműködés él, ami írásos formában is rögzítve van. Az együttműködési megállapodások tartalmazzák a közös gondozások feltételeit, munkamegosztását, kompetenciákat, közös teameket.

Probléma-specifikus szolgáltatások

A gyermekeket nevelő családok számára szervezett programok

A Szociális Szolgáltató Csoport kiemelten kezeli az adományközvetítõ tevékenységet: a természetbeni adományok szerzése, közvetítése azonban csoporton belül egész évben folyamatos, kapcsolatban áll a szolgálat a város karitatív szervezeteivel.
Évente megrendezésre kerülnek az ünnepekhez kötõdõ közösségi és adományközvetítést szolgáló rendezvények (Pl.:„Családi Advent", „Nyári Tábor").
A hátrányos helyzetû, gyengébb tanulmányi eredményt mutató gyermekek korrepetálásában szintén segítséget nyújt a szolgálat.

Önsegítő csoport

A családsegítõ szolgálat önsegítõ csoportokat mûködtet, az azonos problémakörrel rendelkezõ klienskörbõl, mind szenvedélybetegséget érintõ, mind pedig családi kapcsolataikat erõsítõ csoportok szervezése a rendelkezésünkre álló tanácsadói hálózat bevonásával (pszichológus, orvos, jogász, szociális munkás stb.).

Ifjúsági Információs és Tanácsadói Szolgáltatás

A szolgálat Ifjúsági Információs és Tanácsadói Szolgáltatást mûködtet, melynek feladatai az információszolgáltatás, segítségnyújtás a szolgáltatást igénybe vevõ fiatalok számára a mindennapi életük során felmerülõ problémák megoldásához, önmaguk és mások iránti felelõsségük kialakításához, szociális helyzetükbõl adódó hátrányok csökkentéséhez.

Tanácsadások:

A csoport ingyenes tanácsadó szolgáltatásokat is közvetíthet kliensei felé, egy - egy adott, a szociális munkás kompetencia határát meghaladó probléma kapcsán. A tanácsadást egyéb szakemberek, az intézménnyel kötött megbízási szerzõdés alapján látják el. Ezek a szolgáltatások:

Jogi tanácsadás: Az ügyeletes, vagy az esetfelelős által, telefonon egyeztetett időpontban keresheti fel a kliens a szolgálat jogászát. Ez kizárólag tanácsadásra korlátozódik, jogi képviseletet nem jelent.

Pszichológiai tanácsadás: Heti egy alkalommal pszichológus tart fogadóórát az érintett klienseknek. Szakmai tudását az esetmegbeszélések során is kamatoztatja az intézmény, illetve a munkatársak számára, igény szerint, egyéni konzultációra is lehetőséget biztosít.

Egészségügyi tanácsadás: Szintén heti egy alkalommal az intézmény orvosához fordulhatnak problémájukkal a szolgálatot felkeresők.

Aktív korú nem foglalkoztatottak számára nyújtott szolgáltatások

A Szociális Szolgáltató Csoport, mint a vonatkozó helyi rendeletben együttmûködésre kijelölt szerv látja el az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettekkel való együttmûködés feladatait, a nem foglalkoztatottak számára különbözõ szolgáltatásokat nyújt, valamint szolgáltatásokat szervez.

Lakhatási problémákkal küzdő családok, egyének számára nyújtott szolgáltatások

A Szociális Szolgáltató Csoport a kliensek saját erõforrásainak felkutatásával, családi kapcsolatok erõsítésével lakhatási lehetõségek felkutatása, valamint albérleti lehetõségek felkutatásában is segítséget nyújt, újsághirdetés illetve ingatlanközvetítõ útján.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata által szociális bérlakásokra kiírt pályázatoknál adminisztratív segítséget nyújt a szolgálat.
A gyermekes családok esetében a szolgálat segíti az átmeneti gondozáshoz való hozzájutást, leggyakrabban családok átmeneti otthonai felé történik továbbirányítás.

A családsegítés dokumentálása

A családsegítés szolgáltatásait a 7. számú melléklet szerinti esetnaplóban és forgalmi naplóban kell dokumentálni. E dokumentációt a családsegítõ szolgálat vezetõje legalább negyedévenként ellenõrzi.
A családsegítõ szolgáltatás igénybevétele esetén az egynél több találkozást igénylõ segítségnyújtás a külön jogszabályban meghatározott esetnaplóban kerül dokumentálásra. Ebben az esetben a segítségnyújtás szakmai tartalma az ellátás igénybevételekor - az ellátást igénybe vevõ aláírásával ellátva - írásban kerül rögzítésre. Ez utóbbi esetben az ellátás igénybevételérõl a szolgálat és az ellátást igénybe vevõ, illetve törvényes képviselõje megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevõ személy problémáit, az elérendõ cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttmûködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítõ folyamat várható eredményét és a lezárás idõpontját.

Szenvedélybetegek közösségi ellátása

A közösségi ellátás az egészségügyi és szociális ellátórendszer együttműködésén alapszik. A szolgáltatást igénybe vevő egyszerre veheti igénybe problémájának megoldása érdekében mind a szociális ellátást, mind az egészségügyi ellátást.
Az egészségügyi és a szociális ellátás közt szakmaközi team keretében történik a gondozási célok és módszerek meghatározása.

A szenvedélybetegek közösségi ellátása során alkalmazott módszerek:

1.Szűrés és korai felismerés

Ez a tevékenység az egészségügyi szolgáltatóval együttműködésben történik.

• Állapotfelmérés, kérdőívek, tesztek,
• Strukturált interjú

Így átfogó képet alkothatunk a közösségi szolgáltatást igénybe vevő helyzetéről, állapotáról, számára legmegfelelőbb segítségnyújtási módokról, lehetőségekről, intervenciókról.

2. Speciális technikák, intervenciók

• megkereső tevékenység
• felépülésre váró készség mérése, fokozása
• változásra ösztönzés
• addiktológiai konzultáció
• rövid intervenció
• esetmenedzselés

A megkeresés folyamatában a segítő feltérképezi, megkeresi, megközelíti a változást nem igénylő, kevésbé motivált, un."rejtőzködő" szenvedélybetegeket, addiktív problémával küzdőket, azzal a céllal, hogy bevonja őket a közösségi szolgáltatásba.

A felépülésre való készség intenzitása változó, a közösségi gondozó feladata, hogy a klienst lépésről lépésre motiválja a változásra közvetett, vagy közvetlen módon.
A közvetett motiváció közérthető nyelven az érintetteket és családtagjaikat megszólítva a helyi kommunikációs csatornák széleskörű igénybevételével történhet (internet, helyi újság, televízió). Ennek érdekében szórólapok elhelyezése az együttműködő intézményeknél, továbbá a velük való kapcsolattartás.

A közvetlen motiváció estében a kapcsolatfelvétel illetve bizalmi kapcsolat kialakítása a cél, mellyel nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a családlátogatás során történő segítő, illetve motiváló beszélgetésekre. Így az ellátottak szükségletei szerint, informálás, tájékoztatás az adott problémákkal foglalkozó egészségügyi és szociális intézmények szolgáltatásairól, a szolgáltatások elérhetőségéről, igénybevételének lehetőségeiről.

A felépülési modell azt vizsgálja, hogy a valamilyen viselkedéses addikcióban szenvedő egyén, mennyire kész megváltoztatni használói viselkedését. Ez a folyamat különböző stádiumokra osztható, melyekben különböző eredmények megvalósítása a cél. A stádiumok egyénenként és motiváció függvényében változóak.
A változásra való ösztönzés egyik formája lehet a motivációs interjú.
Az addiktológiai konzultáció (counseling) szenvedélybetegek nem orvosi kezelését célzó segítés az addiktológiai konzultáció, mely során, a kliens tanulási folyamaton keresztül döntéseket hoz, formálja viselkedését, érzéseit, gondolkodását.
A rövid intervenciót a még nem függő, de alkoholproblémával küzdő alkoholfogyasztóknál lehet alkalmazni, általában 1-3 ülésben.

Esetmenedzselés a szolgáltatások koordinálását biztosítja, különféle gondozási tevékenységek összehangolását biztosítja. Esetmenedzsment, amely alapelemei a segítő források azonosítása, kapcsolatépítés a kliens és a forrásintézmény között, kliensképviselet, intézményközi koordináció. A kliens természetes erőforrásainak és szociális támogató hálózatnak erősítése.

Az esetmenedzsment során biztosított intervenciók:

• Család és társas kapcsolatok: családterápia, családtagok segítése, nevelési készségek fejlesztése, segítség a gyermeknevelésben, családon belüli erőszak esetén beavatkozás megtervezése.
• Foglalkoztatás: munkahelyszerzés, munkahelyi első interjúra való felkészítés, készségfejlesztés, segélyek ügyintézése, átképzési támogatások.
• Jogi ügyek: jogsegély szolgálat biztosítása, saját jogász illetve a „népügyvédje" bevonásával
• Szükség esetén a lakhatás biztosításában segítségnyújtás: átmeneti elhelyezés, lakás illetve albérletkeresés.
• Pszichés állapot javítás: pszichológiai problémák (szorongás, depresszió) felismerése, tanácsadás, kezelésre irányítás
• Fizikális állapot javítás: orvosi tanácsadás biztosítás, ellátásra való irányítás, kivizsgálás, detoxikálás, szerhasználat elkerülésében való segítségnyújtás, táplálkozási tanácsadás, fogászati ellátáshoz való juttatás, stb.
• Szociális tevékenység: egyéni esetkezelés, szociális támogató rendszerekhez való juttatás, kommunikációjavítás, készségfejlesztés.

3. Problémaelemzés, problémamegoldás

A szolgáltatás elemei az alábbiak:

• Személyes célok meghatározásának segítése
• Problémamegoldó beszélgetések

Cél, hogy megismerjük a kliens azon törekvéseit, melyeket problémái megoldása révén el szeretne érni és feltárjuk mindazon erőforrásokat melyek segítségére lehetnek a probléma megoldásában. A tevékenység során a kommunikáció és a beszélgetés hangsúlyos.

4. Készségfejlesztés

A szolgáltatás nyújtása során végzett tevékenységek az alábbiak:

• életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése,
• az önellátásra való képesség javítása és fenntartása;
• kommunikációs készség fejlesztése
• asszertivitást fejlesztő tréningek szervezés, közvetítése
• a visszaesés megelőzése, a visszautasítás készségeinek kialakítása, fejlesztése
• stresszkezelés, kommunikációs készségfejlesztés

5. Pszchoedukáció:

Tájékoztatás a betegségről annak lehetséges következményeiről, mindezt az egészségügyi szolgáltatóval szorosan együttműködve.

6. Pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás

A munkához való hozzájutás segítése

A szenvedélybetegek szociális rehabilitációjának, illetve alkalmanként habilitációjának kulcsfontosságú része a munkaerő-piaci szerepre való felkészítés. Számos esetben a munkavállalás teremti meg részükre annak lehetőségét, hogy megerősödhessen az absztinens élet kialakításához szükséges motivációjuk.

A szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok (hozzátartozói csoport), támogató hálózatok szerveződésének segítése
Az önsegítő csoportokat olyan személyek alkotják, akik bizonyos, mindenkinél azonos típusú probléma által személyesen érintettek. Működése során a résztvevők felelősek a tevékenységek és prioritások kialakításáért, tehát nincs szó „külső" vezetésről. A csoport támogatása fokozatosan feloldhatja a reménytelenség érzését, és eszközöket nyújthat a kontroll visszaszerzéséhez. Egyik célja ennek értelmében a képessé tétel (empowerment).
A szenvedélybetegek hozzátartozóival folytatott munkánk célja lehet, hogy a családok nagyobb kontrollt nyerjenek az életüket befolyásoló és megpecsételő függőségi minták, vonások felett. Ennek eszköze a tanácsadás, az információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.
Ártalomcsökkentés

Célja a szociális helyzet rosszabbodásának megelőzése, a szenvedélybetegek változásra ösztönzése, ennek érdekében megkereső programok szervezése.

Önsegítő csoportok működtetése, az azonos problémakörrel rendelkező klienskörből, mind szenvedélybetegséget érintő, mind pedig családi kapcsolataikat erősítő csoportok szervezése a rendelkezésünkre álló tanácsadói hálózat bevonásával (pszichológus, orvos, jogász, szociális munkás stb.)

A szenvedélybetegek közösségi ellátása dokumentálása

Az alábbi dokumentációkat vezetik a közösségi ellátást nyújtó munkatársak:

• Kérelem
• Értesítés
• Nyilvántartás az ellátást igénybe vevőkről
• Megállapodás
• Kapcsolattartó lap
• Egyéni gondozási terv (állapot és életvitel felmérő lapok)
• Havi gondozási és eseménynapló

Adósságkezelési szolgáltatás

A szabályozás az adósságkezelési szolgáltatás három elemét, az adós háztartásának adóssága megfizetéséhez nyújtott adósságcsökkentési támogatást, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a folyó havi lakásfenntartási kiadások mérséklését elősegítő lakásfenntartási támogatást, valamint az adós háztartás erőforrásainak feltárását, gazdálkodásának optimalizálását és motiváltságának erősítését elősegítő adósságkezelési tanácsadást egymástól el nem választható egységként kezeli.

Az adósságkezelési tanácsadás - lényegében - egy együttgondolkodási folyamat az igénybe vevővel annak érdekében, hogy miként lehetséges az adósságot minimális mértékűre csökkenteni az alábbi erőforrások maximális felhasználásával:

• család meglévõ jövedelme,
• természetes támasz (rokonok, ismerõsök) segítsége,
• munkanélküli családtag esetén munkahelykeresésbõl és munkába állásból adódó, esetleg munkanélküli járadékból származó jövedelemnövekmény,
• rendszeres, de nélkülözhetõ kiadások csökkentése,
• családtag egészségi állapotától függõ társadalombiztosítási ellátások,
• a család szociális helyzetétõl függõ, nem adósságkezelés típusú szociális ellátások,
• az eladósodás megelõzését célzó támogatások (közüzemi díjkompenzáció, lakásfenntartási támogatás),
• a család szociális helyzetétõl függõ, adósságkezelés típusú támogatások, segélyek,
• az adósság jogosultjai (közmûtulajdonosok, energiaszolgáltatók, társasházak, Vagyonkezelõ Rt.) által nyújtott kedvezmények (részletfizetési lehetõség, kamatelengedés).

Az adósságkezelési csoport és az intézmény többi egysége közötti együttműködés írásos megállapodás keretében szabályozott. Az adósságkezelésben résztvevő egyén családgondozásban is részt vesz, az esetek döntő többségében életvezetési-, lakhatási-, foglalkoztatási- és mentálhigiénés tanácsadást vesznek igénybe a kliensek az adósságkezelési szolgáltatás mellett. A gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítő szolgáltatás és az adósságkezelési tanácsadás egymást kiegészítő, komplex szolgáltatások, a lakosság a fenti ellátási formák egyikéből sem szorulhat ki amiatt, mert a másik szolgáltatást igénybe veszi. A lakosság számára lehetővé kell tenni, hogy a fenti ellátási formákat együttesen igénybe vehesse szükség esetén.

Gyermekjóléti Központ

A Gyermekjóléti Központ általános feladataként biztosított gyermekjóléti szolgáltatás keretében az alábbi feladatokat látja el:

1. A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

• a gyermeki jogokról és a gyermek fejlõdését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutást segíti
• a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelõzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezi
• gondoskodik a szociális válsághelyzetben lévõ várandós anya támogatásáról, segítésérõl, tanácsokkal való ellátásáról, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehetõ ellátáshoz való hozzájutás szervezésrõl
• szabadidõs programokat szervez,
• segíti a hivatalos ügyek intézését.

A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás

Szakmai preferenciák:

A gyermeket, illetve szülõjét tájékoztatni kívánjuk mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történõ nevelkedésének elõsegítésével.
A tájékoztatást úgy szervezzük, hogy arról a gyermek - fejlettségétõl függõen - önállóan, törvényes képviselõje nélkül is tudomást szerezhessen.

Feladatellátás módja:

A Gyermekjóléti Csoport naprakész információs bázist mûködtet. Az ügyfélváróban tájékoztatásul információs faliújság biztosít.
A gyermekjóléti szolgálat ügyfélfogadási időben és a családgondozás keretében a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében teljeskörű tájékoztatást nyújt, segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez, szükség esetén kezdeményezi pénzbeli ellátás/támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál. A gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészítik a szolgálat munkatársai a támogatás célszerű felhasználására.
A szolgálat jogsegélyszolgálatot biztosít az intézmény jogi tanácsadója, illetve civil szervezet képviselője által, és jogvédő, jogi segítséget nyújtó szervezetekről való informálással.

A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése

Szakmai preferenciák:

Az esélyegyenlőség érvényesítését, a korai beavatkozást és az adekvát szolgáltatás biztosítását kívánja a szolgálat elősegíteni.
Fontos a munka során, hogy a külsős tanácsadóik tevékenysége is az összehangolt team munka részét képezze.

Feladatellátás módja:

A tanácsadást részben saját szolgáltatásként biztosítja a szolgálat (GYJCSP munkatársai és másodállású pszichológusa heti 6 órában).
A nyújtott tanácsadások típusai: pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés, családtervezési, káros szenvedélyek megelőzését célzó a Szociális Szolgáltató Csoport tanácsadásainak közvetítésével biztosított: jogi, egészségügyi, pszichológiai tanácsadás.
A gyermekjóléti szolgálat továbbá a fenti tanácsadásokhoz való hozzájutás megszervezését biztosítja a város rendelkezésre álló intézményrendszerében, ez esetben a szolgálat a gyermeket, illetve szülõjét (törvényes képviselõjét) felhívja a tanácsadás igénybevételének lehetõségére, tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeirõl, segíti õt a tanácsadást nyújtó felkeresésében.

A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése

Szakmai preferenciák:

A cél a lehető legkorábbi időtől a segítség megszervezése valamennyi érintett szakember és intézmény hatékony együttműködésének biztosításával.

Feladatellátás módja:

A gyermekjóléti szolgálat ügyfélfogadási időben és a családgondozás keretében a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében.
A születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, az örökbefogadást közvetítő civil szervezetekről, valamint arról, hogy melyik gyámhivatal, területi gyermekvédelmi szakszolgálat ad részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról. A szolgálat az illetékes védőnőt haladéktalanul tájékoztatja, ha a várandós anya szociális válsághelyzetben van.

A Gyermekjóléti Csoport segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban.

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. Ennek érdekében a családgondozó együttműködik az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval.

A szolgálat a hatékonyabb feladatellátás érdekében információs bázist működtet (örökbefogadást közvetítő civil szervezetekről, az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatókról, segélyvonalak), kapcsolatot tart az érintett társszervekkel, a kompetenciahatárok, szakmai protokoll pontosítása érdekében szükség szerint szakmaközi megbeszélést szervez.

Szabadidős programok szervezése

Szakmai preferenciák:

A szolgálat a gyermek számára olyan szabadidős programokat közvetít illetve lehetőségeinkhez mérten szervez, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna.

Feladatellátás módja:

A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a társadalmi szervezetek szervezzenek megfelelő programokat.
A szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről (adatbázis, aktuális információk). Ennek érdekében az intézmény kapcsolatot tart a város művelődési intézményeivel, ifjúsági szervezeteivel, programjaikról tájékoztatást ad a gyermekeknek, a szülőknek, valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek gondozási tevékenységbe ágyazottan, információs táblán, jelzőrendszeri tagok, civil szervezetek bevonásával, műhelymunka keretében, intézményi honlapon.

A Gyermekjóléti Csoport kezdeményezi, hogy a közoktatási, kulturális intézmények, társadalmi szervezetek a gyermek testi - lelki egészségvédelmét biztosító programot szervezzenek, és ezek szervezésébe együttműködőként lehetőségeihez mérten bekapcsolódik. Ennek érdekében városi, megyei szinten az igényeket, lehetőségeket folyamatosan figyelemmel kíséri, kiemelten a preventív, a mentálhigiénés, a személyiségfejlesztő csoportok, a klubok, az önsegítő- és kortárssegítő csoportok vonatkozásában.

Hivatalos ügyek intézésének segítése

Feladatellátás módja:

Ennek érdekében folyamatosan bővülő, széleskörű információs bázist működtet a szolgálat. A szolgáltatáshoz kapcsolódó minden területről, és a gyermekeket, szülőket érintő szolgáltatásokról, ellátásokról információkkal rendelkezik. Így az ügyintézésben, a családgondozói munkába építve, továbbá a nyitvatartási időben biztosított információadással segítséget nyújt a gyermekeknek, illetve a szülőknek az ügyeik hatékony intézéséhez, tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, a gyámhatóság felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít.

2.    A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

• mûködteti a veszélyeztetettséget észlelõ és jelzõ rendszert, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételét elõsegíti a megelõzõ rendszerben,
• feltárja a veszélyeztetettséget elõidézõ okokat, és ezek megoldására javaslatot készít,
• a gyermekekkel kapcsolatban lévõ intézményekkel való együttmûködést megszervezi, tevékenységüket összehangolja
• tájékoztatást ad az egészségügyi intézményeknél mûködõ inkubátorokról, illetve abba a gyermeknek az örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történõ elhelyezésének lehetõségérõl

Jelzőrendszer működtetése

Szakmai preferenciák:

A jelzőrendszer mind teljesebb körű működtetése a gyermekjóléti szolgáltatás egyik alapvető célkitűzése, hiszen ez a veszélyeztetett illetve potenciálisan veszélyeztetett gyermekeknek nyújtott hatékony, és kellő időben biztosított segítség fontos, nélkülözhetetlen feltétele.
A kezdeti évek alapozó munkája után (a szolgáltatás megismertetése, kapcsolatrendszer szélesítése és az alapvető együttműködési módozatok kidolgozása, kompetenciahatárok tisztázása, szolgáltatások kölcsönös ismerete) után a konstruktív együttműködés erősítésére helyezte a szolgálat a hangsúlyt (főként az esetkezelések szintjén, szolgáltatások közvetítése és összehangolása).
Mivel a jelzőrendszer tagjai közt is jelentős a fluktuáció, új kollégák lépnek be, így jelzőrendszeri építő/ újraépítő munka folyamatos kell, hogy legyen.
Folyamatosan tájékoztatni kell a jelzőrendszer tagjait jelzési kötelezettségükről, hogy legszélesebb körük éljen a veszélyeztetettség jelzésével a szolgálat felé, az együttműködés során újból és újból egyértelművé kell tenni a kompetenciahatárokat, a kölcsönös adatszolgáltatás mikéntjeit, és az együttműködés szükségességét.

Feladatellátás módja:

A szolgálat fontosnak tartja a már kiépített szakmai kapcsolatok folyamatos "karbantartását", élő munkakapcsolatként való működtetését, nem csak a konkrét esetkezelések mentén, hanem rendszerszinten is. Ennek érdekében rendszeresen esetmegbeszéléseket szervez.
Az együttműködésre kötelezett jelzőrendszeri tagokkal rendszeres szakmaközi megbeszéléseket tart a szolgálat: a védőnőkkel negyedévente, a Szociális Szolgáltató Csoporttal havonta, a Gyermek- és Ifjúsági Pszichiátriai Gondozó kéthavonta, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel kéthavonta óvodai, általános-, illetve középiskolai bontásban, a bölcsődékkel félévente. A gyámügyi ügyintézőkkel, a szakellátás munkatársaival, a Gyámhivatallal, Pártfogó Felügyelői Szolgálattal szükség szerint szervez megbeszélést a szolgálat, de a kapcsolat napi szintű.

Az esetkonferencia, mint munkaforma főként időigényes, nehezebben szervezhető volta miatt eddig nem vált általános gyakorlattá, indokolt esetben kerül rá sor. Az esetkonferencia, mint munkaforma elsősorban a védelembe vételi eljárást, illetve a gyermek családból történő kiemelését megelőző, döntés előkészítő folyamatban tölthet be jelentős szerepet.

Rendszeres konzultációs lehetőséget biztosít a Gyermekjóléti Csoport a jelzőrendszeri tagok számára. A jelzőrendszeri tagok továbbképzéséhez, szemléletformálásához is hozzá kíván járulni.

A szolgálathoz érkező jelzésekkel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint jár el a szolgálat. Fogadja a panaszával (telefonon, személyesen, levélben) hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában.
A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a település lakosságát, továbbá a Gyvt.-ben meghatározott személyeket és intézményeket médiák, tájékoztató anyag segítségével, lakossági tájékoztatók tartásával, közvetetten jelzőrendszeri tagok által, jelzőrendszeri tagokat szakmaközi megbeszéléseken, továbbképzéseken.

A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése

Feladatellátás módja:

A szolgálat törekszik arra, hogy a különböző adottságokkal rendelkező városrészek speciális sajátosságait, problémáit célzottan figyelemmel kísérje és tovább erősítse a helyi jelzőrendszeri, szakmaközi kapcsolatokat. Azonban a családgondozók munkája a területi megosztást tekintve az évek során egyre diffúzabbá vált, mivel a családgondozók közti esetelosztásnál érvényesül a probléma jellege, valamint a családgondozó leterheltsége.

A beérkező veszélyeztetettség jelzéseket, a folyamatos családgondozói munka tapasztalatait, a társintézmények szakembereivel folytatott megbeszéléseket, irányított problémafeltárásokat figyelemmel kíséri, elemzi a szolgálat és ennek alapján javaslattal él az önkormányzat, illetve szakmai fórumok felé (éves beszámoló, települési tanácskozás stb.).
Évente települési tanácskozást szervez a szolgálat, valamint részt vesz városi illetve megyei szintű szakmaközi egyeztető és döntés előkészítő fórumok munkájában (KEF, bűnmegelőzés, ifjúsági érdekegyeztető fórum).

A gyermekekkel kapcsolatban lévő intézményekkel való együttműködést megszervezése, tevékenységük összehangolása

Szakmai preferencia:

A gyermekvédelmi munka közös szemléletének erősítése és a napi munkában való hatékonyabb alkalmazása.

Feladatellátás módja:

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök számára a gyermekjóléti szolgálat működése óta folyamatosan - három korosztályi munkacsoportban (óvoda, általános-és középiskola) - a Gyermekjóléti Csoport szakmai vezetésével, kéthavi rendszerességgel folynak a munkacsoport foglalkozások, előre egyeztetett igények szerint, mely rendszeres esetmegbeszélő részt is tartalmaz. Folyamatosan konzultatív lehetőséget is biztosít a szolgálat egész éven át, melyet nagy bizalommal vesznek igénybe a társintézmények képviselői.

3.    A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

• a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,
• a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
• az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
• javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

A gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása

Feladatellátás módja:

Családgondozói tevékenység kiterjed: a védelembe vett gyermekek családjaira, az alapellátást önként igénylőkre.

Szakmai preferenciák:

A szolgálat törekszik arra, hogy a védelembe vételt, annak fenntartását valamint megszüntetését megalapozottan, csak a törvényben leírt indokoltság esetében kezdeményezze és javasolja. A legtöbb esetben az önkéntes együttműködésen alapuló gondozást megelőzi a védelembe vételt.
Gondozómunkánkban fontos szerepet szán a szolgálat az együttműködésre motiválásnak, hiszen a családok többsége először nem önként keresi fel Gyermekjóléti Csoportot.
A védelembe vétellel „megerõsített" családgondozói munka több év távlatában hatékony eszköz lehet a veszélyeztetettség megszûntetéséhez. Tapasztalataink szerint a védelembe vételbõl kikerülõ családok túlnyomó részénél még fél- egy évig indokolt az önkéntes együttmûködésen alapuló családgondozás a pozitív változások megerõsítése céljából.
A gondozómunka alakulását meghatározza, hogy a szolgálat felé irányuló igények megsokszorozódtak, és a jelzett veszélyeztetettség jellege a mérsékelten súlyos veszélyeztetõ magatartás túlsúlyáról a nagyon súlyos veszélyeztetõ magatartás túlsúlya irányába változott.

A családi konfliktusok megoldásának elõsegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében

Szakmai preferenciák:

A szolgálat célja, hogy segíthesse a szülő-gyermek kapcsolattartás optimálisabbá tételét, különösen azon családoknál, ahol a kapcsolattartás lebonyolítása sorozatos konfliktusok forrása, s ezek feloldásához képzett szakemberek segítségét elfogadják az érintettek. Cél, hogy a szolgálat csökkentse, illetve megszüntesse a gyermekek problematikus kapcsolattartás miatti érzelmi veszélyeztetettségét.

Feladatellátás módja:

Mediáció területén, családi erőszak kezelésében is képzett, tapasztalt, hiteles szakemberek fogadják a Gyermekjóléti Csoporthoz fordulókat.
A gondozott családok körében 70-80 %-ra tehető a gyermekét egyedül nevelő, elvált, illetve válása után új kapcsolatot létesítő szülők száma. Így szinte napi rendszerességgel találkozik a szakember a gyerekelhelyezés és a kapcsolattartás legkülönfélébb problematikájával.
A Gyermekjóléti Csoport válási, gyermek elhelyezési, kapcsolattartási konfliktusok esetében folyamatosan széleskörű segítséget nyújt a családgondozói munkánkba beágyazottan a szociális munka eszközeivel; pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadás, családkonzultáció biztosításával; főállású és másodállású pszichológus munkatársak bevonásával, válási krízisek esetén támogató, segítő beszélgetés biztosításával, jogi tanácsadás közvetítésével, mediációs módszert alkalmazó konfliktuskezelő szolgáltatással.

A gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyelet szolgáltatása révén segíti a kapcsolattartási problémák rendezését: mediációs szolgáltatás biztosításával, korlátozott számban, a nyitvatartási idõben a kapcsolattartás helyszínének biztosításával, (megfelelõ szakmai elõkészítés, az érintettekkel való szerzõdéskötést követõen, nem automatikusan), folyamatos konzultációs lehetõség biztosításával. (Itt a kapcsolatügyeleti mediátorral, pszichológussal a válással kapcsolatos nevelési és egyéb problémák is megbeszélhetõek.)
A Gyermekjóléti Csoport a Kapcsolat Alapítvány szakmai ajánlásai szerint és szakmai kontrollja, segítése mellett végzi a kapcsolatügyeleti tevékenységet.

4.    A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében:

• a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
• utógondozó szociális munkát biztosít - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttmûködve - a gyermek családjába történõ visszailleszkedéséhez.

Szakmai preferenciák:

Az átmeneti nevelésben lévő gyermek családjainak mind szélesebb körű bevonása a gondozómunkába. Együttműködés erősítése a szakellátás munkatársaival:
Személyes látogatás a gondozóhelyen (ezt nehezíti, hogy a gondozóhely távolabbi településeken van), folyamatos kapcsolattartás gyakorlatának általánossá tétele.
Szakmaközi megbeszélések szervezése a közös szemléletformálás érdekében
A Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásai körében alábbi feladatokat látja el:

Utcai és lakótelepi szociális munka:

A szolgáltatás keretében elvégezzük a csellengő gyermekek felderítését a város különösen veszélyeztetett körzeteiben, így a szupermarketek környékén, a Sávház területén, illetve a szórakozóhelyek körzetében. A rendőrség segítségével adatbázist hozunk létre a fiatal- és gyermekkorúak gyakori előfordulásában érintett szórakozóhelyekről, városrészekről, egyéb helyekről, különös figyelmet fordítva a szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető fiatalokra.

Komplex adatgyűjtést végzünk az oktatási intézményekben a rendszeres iskolai hiányzásban érintett tanulók számáról, a nemek arányáról, a hiányzások számáról és jellegéről. Az adatokat minden tanévben frissítjük, segítjük az oktatási intézményeket az iskolai hiányzások kezelési lehetőségeinek alkalmazásában.

Az utcai szociális munkát végző szakemberek beszélgetéseket kezdeményeznek a csellengőkkel, feltérképezik igényeiket, gondolkodásmódjukat, motivációikat. Tevékenységükbe bevonják a családsegítő szolgálat munkatársait is, mint a gyermekek és családjaik prevenciós programjainak szervezésében is hozzáértő szakembereket.

Speciális, komplex szabadidős programba vonjuk be a csellengő, iskolai hiányzásokat produkáló gyermekeket, és lehetőség szerint családjaikat is. Ezek a programok lehetnek: klub, sportolási lehetőség, tematikus csoportok, családi napok, versenyprogramok, korrepetálások, tehetséggondozás. Cél, hogy a gyermekek érezzék saját hasznosságukat, éljék meg életük értékességét, alakítsanak ki saját jövőképet, és igyekezzenek megbirkózni hátrányos élethelyzetük defektusaival.

A saját otthonából önkényesen eltávozó gyermek érdekében szervezzük hajlékhoz jutását, segítjük a családjával kialakult konfliktus feloldását, szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményezünk.

Kapcsolattartási ügyelet:

Helyszínt biztosítunk a kapcsolattartásra jogosult szülő részére, amennyiben a kapcsolattartás saját otthonában átmenetileg nem megoldható. Cél a kapcsolattartás konfliktusainak feloldása, a kapcsolattartás normalizálása.

Szakmailag indokolt esetben segítséget nyújtunk a kapcsolattartásra jogosult szülőnek és gyermekének a kapcsolattartás feszültségeinek enyhítésében, illetve a szülők közötti véleménykülönbségek rendezésében. Mindezt elsősorban a gyámhivatal, bíróság kérésére, indokolt esetben a szülők kérésére végezzük. A mediációs tevékenységről megállapodás készül, a részt vevő felek együttműködésével és egyetértésével.

Különösen indokolt esetben, és meglévő kapacitásunk figyelembe vételével, a Gyermekvédelmi Központ felkérésére helyszínt biztosítunk a szakellátásban lévő gyermek és vér szerinti szüleinek kapcsolattartására. Ez a lehetőség a Gyermekvédelmi Központtal kötött külön megállapodás mellett történik.

Kórházi szociális munka:

A Kaposi Mór Oktatókórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán, illetve a gyermekosztályon végezzük tevékenységünket, az érintett kórházi védőnők, szakorvosok, és a kórházi szociális munkás részvételével és együttműködésével. A szociális válsághelyzetű anya, illetve az elhanyagolt, bántalmazott gyermekek érdekében - amennyiben helyi illetékességűek - saját hatáskörünkben járunk el. Amennyiben Somogy megye más települése érintett a probléma rendezésében, abban az esetben felvesszük a kapcsolatot a helyileg illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, szóban és írásban is jelzünk feléjük.

A saját illetékességi területünkhöz tartozó gyermekek, családok esetében mérlegeljük a további gondozás, indokolt esetben a védelembe vétel szükségességét, melynek célja preventív módon kezelni a kialakuló veszélyeztetettséget, illetve enyhíteni a már kialakult károkat. Szükség esetén bevonjuk a családsegítő szolgálat munkatársait a családok élethelyzetének rendezésébe.

A kórházi szociális munka módszereinek alkalmazása az SZMI által kiadott ajánlás szempontjai alapján történik, a helyi sajátosságok figyelembe vételével.
A kórházi szociális munka végzésére a kórházzal kötött külön megállapodás alapján kerül sor, melyben a tevékenység időbeni és szakmai kereteit szükséges rögzíteni.

Készenléti szolgálat:

A nyitvatartási időn túl azonnali telefonos segítségnyújtást biztosítunk, elsősorban krízishelyzetekben. Szükség esetén, szakmailag indokolt esetben segítséget nyújtunk, illetve segítséget mozgósítunk a kliensek részére. Gyermekjóléti szolgálatunk nyitvatartási idejében, szükség szerint, utánkövetést végzünk az így krízisként jelentkező eseteknél, megelőzve az újabb krízishelyzet kialakulását. Szem előtt tartjuk, hogy a készenléti szolgálatnak nem feladata telefonos lelki-segély szolgáltatás nyújtása, ennek elérhetőségét azonban jelezhetjük az arra igényt tartó ügyfél felé.

A gyermekjóléti szolgáltatás dokumentációja

A gyermekjóléti szolgáltatás dokumentálása a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet melléklete szerinti adatlapokon történik.

A készenléti ügyelet esetében a klienssel végzett munkát a forgalmi naplóban kell rögzíteni a nyitvatartási időben szervezett ügyeletben megszokott módon-külön jelzéssel (KSZ) ellátva, hogy látható legyen, hogy az intézkedés a készenléti szolgálat idején történt. A bejegyzésben részletesen, és konkrétan fel kell tüntetni a megtett intézkedést. A jelzőrendszeri jelzést a - szokásos jelzőlapon kell rögzíteni, külön jelzéssel (KSZ) ellátva, hogy az a készenléti szolgálat idején történt. A készenléti vizsgálat ideje alatt végzett munka regisztrálásának ideje, következő munkanap 16.00 óráig.

Helyettes szülői szolgáltatás

Jelenleg 3 helyettes szülõnél 5 férõhely biztosított. A helyettes szülõi tanácsadói feladatokkal megbízott munkatárs ellátja a helyettes szülõi hálózat szervezését, segíti a helyettes szülõket feladatuk ellátásában, illetve ellenõrzi tevékenységüket rendszeres látogatás, továbbképzés szervezésével, konzultációs lehetõség biztosításával.
Nyilvántartást vezetünk a helyettes szülői férőhelyek számáról, folyamatosan figyelemmel kísérjük az ellátás iránti igényeket.

Regionális szociális módszertani feladatok

A SzocioNet DDRMHSZK konzorciumi szervezeti formában az alábbi - Szt.-ben nevesített - szociális szolgáltatással kapcsolatos módszertani teendõket:

1.      Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás
2.      Étkeztetés
3.      Házi segítségnyújtás
4.      Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás
5.      Családsegítés
6.      Közösségi ellátások
7.      Támogató szolgáltatás
8.      Utcai szociális munka
9.      Nappali ellátások
10.    Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
11.    Rehabilitációs intézmények
12.    Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
13.    Lakóotthonok.

A Regionális Módszertani Központ a feladatait az illetékességi területén található helyi önkormányzatok, társulások, többcélú kistérségi társulások, illetve az ott székhellyel rendelkező működést engedélyező szervek által engedélyezett szociális szolgáltatók, intézmények, telephelyek tekintetében, valamennyi szociális szolgáltatással kapcsolatban ellátja, kivéve, ha a szociális szolgáltatóval, intézménnyel kapcsolatos módszertani feladatokat egyházi módszertani intézmény látja el

A módszertani csoport feladata az illetékességi területén felmérni, megismerni, majd figyelemmel kísérni a egyének, családok, közösségek szociális szolgáltatók,szociális intézmények helyzetét, speciális szükségleteit, problémáit. Vizsgálja a problémák kialakulásának okait és segíti a megoldások keresését. Figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintõ tudományos kutatásokat, publikációkat, a modell értékû új kezdeményezéseket, továbbá segíti szélesebb körû megismerésüket és gyakorlati alkalmazásukat.

A csoport a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója megbízása alapján ellátja az intézmény szakmai belsõ ellenõrzési feladatait.

A módszertani csoport feladatait, - a belsõ ellenõrzési feladatok kivételével - a regionális módszertani központot alkotó konzorciumi szervezet tagjainak, a partnerszervezeteinek, külsõ szakértõinek és az intézmény szakmai szervezeti egységeinek közremûködésével látja el.

A Módszertani Csoport feladatkörébe tartozik:

• Információt gyűjt a működési terület ellátórendszerének sajátosságairól, az alkalmazott módszerekről, az információkat összesíti, kiértékeli, a beérkezett adatokat és az azokból készült elemzéseket a honlapján folyamatosan közzéteszi, továbbá a szociál- és családpolitikáért felelős minisztérium vagy a módszertani háttérintézménye megkeresésére a szociális szolgáltatásokról, illetve a szociális foglalkoztatásról adatot gyűjt és szolgáltat.
• Új szakmai módszerek bevezetése érdekében - a szociál- és családpolitikáért felelős minisztérium módszertani háttérintézményével együttműködve - modellkísérletet szervez, az új szakmai módszereket és az új szolgáltatási formákat folyamatosan megismerteti a szociális szolgáltatókkal, intézményekkel.
• Javaslatot tesz a szociális ellátórendszer fejlesztésére, és részt vesz az ellátórendszer fejlesztéséhez szükséges források tervezésében.
• Figyelemmel kíséri a jogszabályok, szakmai szabályok hatályosulását, és a tapasztalatokról tájékoztatja a a szociál- és családpolitikáért felelős minisztériumot.
• Szakmai segítséget nyújt a szociális szolgáltatóknak, intézményeknek és a fenntartóknak szociális szolgáltatások megszervezéséhez, szakmai módszerek bevezetéséhez és alkalmazásához, valamint más szakmai kérdésekben.
• Segítséget nyújt a szolgáltatástervezési koncepciók kidolgozásához.
• Ellátja az ápolási díjjal kapcsolatos - az Szt. 43-43/A. §-ában meghatározott - módszertani feladatokat.
• A tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében ismertetőt készít a feladatkörébe tartozó szociális intézményekről. Az esetleges intézményi változások ismeretében évente elvégzi az adatok szükség szerinti módosítását. Az ismertető az intézmény székhelyét, telephelyeit, a szolgáltatások körét, az intézménybe történő felvétel, illetve az elhelyezés körülményeire, valamint az ellátottjogi képviselő személyére, elérhetőségére vonatkozó adatokat tartalmazza.
• A szociális szolgáltató és a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény szakmai programját az illetékes városi jegyző felkérésére szakértőként véleményezi.
• A bentlakásos szociális intézmény és a bázis-szállás szakmai programját az illetékes szociális és gyámhivatal felkérésére szakértőként véleményezi.
• A működést engedélyező szervek felkérésére szakértőként részt vesz szociális szolgáltatók és szociális intézmények ellenőrzésében.
• A szociál- és családpolitikáért felelős minisztérium kijelölése alapján részt vesz módszertani intézmény ápoló-gondozó és rehabilitációs feladatai ellátásának ellenőrzésében.
• A Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságának ellenőrzésében felkérés alapján szakértőként részt vesz.
• A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatók havi jelentését összegyűjti.
• Segíti a a szociál- és családpolitikáért felelős minisztérium és módszertani háttérintézménye módszertani útmutatók kidolgozására irányuló munkáját.
• 2008. július 1-je és 2009. június 30-a szakértői bizottságokat működtet: alapvizsgálat, gondozási felülvizsgálat, rehabilitációs alkalmassági és felülvizsgálat, szociális foglalkoztatással kapcsolatos rehabilitációs alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat céljából.

A Módszertani Csoport egyéb feladatai:

• Kezdeményezi működési területén a szociális szakterületen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését.
• A módszertani csoport évente egy alkalommal munkatervet és módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít az intézmény igazgatója, a fenntartó és az ágazatot felügyelő minisztérium részére.
• Pályázati információkat nyújt az illetékességi területen működő szociális szolgáltatók/intézmények, valamint fenntartók számára.
• Módszertani segítségnyújtással támogatja a hazai és uniós finanszírozású szociálpolitikai fejlesztéseket szolgáló pályázati programok megvalósítását,
• Részt vesz hazai és uniós pályázatokon.

Együttműködik:

• a szociális képzéseket szervező felsőoktatási- és szakképző intézményekkel,
• a szociális hatóságokkal,
• a szociális igazgatási mintahelyekkel,
• humán közszolgáltatást nyújtó szervezetekkel,
• dekoncentrált és decentralizált államigazgatási szervekkel,
• helyi önkormányzatokkal,
• a területfejlesztés helyi és regionális szereplőivel,
• hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel.

Támogatja a társadalmi egyenlőtlenségek jobb megértését segítő, fejlődést megalapozó kutatásfejlesztést,
Módszertani segítséget nyújt a jóléti szolgáltatások területi szintű összehangolását célzó, a valós társadalmi problémák megoldását szolgáló beavatkozások, aktív szociálpolitikai eszközök megtervezéséhez és megvalósításához,
Koordinálja a szociális szakterület humánerőforrás-fejlesztését.

Megyei Gyermekjóléti Módszertani feladatok

A SzocioNet DDRMHSZK módszertani gyermekjóléti szolgálata az alaptevékenységével integráltan ellátja a következő megyei gyermekjóléti módszertani tevékenységeket:

Ellenőrzési feladatok

A Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának éves ütemterve alapján ellenőrzéseket végez a megye gyermekjóléti szolgáltatást biztosító intézményeiben. Az ellenőrzésekről készült szakmai véleményt megküldi a Hivatal, és kérésre a szolgáltatást nyújtó intézmény felé. Nagyobb működési anomáliák esetén, utánkövetést végez a szolgáltatást nyújtónál, segítve ezzel a rögzült hibák korrigálását, a szükséges megoldások bevezetését. Az ellenőrzést elsősorban a módszertani gyermekjóléti koordinátor végzi, bevonva a módszertani gyermekjóléti szolgálat más, hozzáértő munkatársait is, a módszertani csoportvezető irányítása mellett.

Szakmai standardok, protokollok kidolgozása, részvétel az országos munkacsoportok tevékenységében

Az országos módszertani szervezet megkeresésére részt vesz az intézmény szakmai anyagok kidolgozásában, munkacsoportok tevékenységében. A szakmai anyagokhoz az ellátási területről gyűjt adatokat és tapasztalatokat, majd ezeket egységes formába kerülésük és feldolgozásuk után a területre visszajuttatja.

A módszertani gyermekjóléti szolgálatok által létrehozott munkacsoportok tevékenységében aktívan részt vesz az intézmény. Ennek figyelemmel kísérése elsősorban a koordinátor feladata, de a módszertani gyermekjóléti szolgálat más hozzáértő munkatársait is bevonja a szakmai anyagok elkészítésébe, a módszertani csoportvezető irányítása mellett.
Részt vesz az évente megrendezésre kerülő Konszenzus Konferencián, ahol a munkacsoportok anyagai kerülnek megvitatásra, majd egységes formában kinyomtatásra. E kiadvány szolgáltatók felé történő továbbítását a megyében elvégzi.

Szakemberek továbbképzésének szervezése

Intézmény keretein belül belső továbbképzéseket szervezünk legalább évi négy alkalommal a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak a kidolgozott szakmai protokollok elsajátítását célozva. Továbbá belső továbbképzést szervezünk - szintén évi négy alkalommal - az intézmény részegységeinek részvételével, az együttműködés erősítése, illetve az egyes csoportokra jellemző szakmai ismeretek és tapasztalatok átadása céljából.
A SzocioNet DDRMHSZK évente szervezi a megyében tevékenykedő gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozó szakemberek szakmai továbbképzését akkreditált szakmai műhelysorozat, szakmai nap, belföldi tanulmányút, személyiségfejlesztő tréning formájában. A programokra meghívja a társszervezetek képviselőit, lehetőséget biztosítunk eszmecserére és esetmegbeszélésre.
A szervezési, adminisztrációs feladatokat a koordinátor végzi, a módszertani csoportvezető irányítása mellett. A szakmai műhelyek vezetése feladatmegosztással történik, a módszertani gyermekjóléti szolgálat hozzáértő munkatársai között, a módszertani csoportvezető irányítása mellett.

Tanácsadás, konzultációs lehetőségek biztosítása

A SzocioNet DDRMHSZK az ellátási területen dolgozó szakemberek részére biztosítja a személyes és telefonos konzultáció lehetőségét, illetve teret ad e-mailes megkereséseknek. Módszertani gyermekjóléti szolgálat munkatársai lehetőséget kapnak a válaszadásra. Az írásban történő állásfoglalások elkészítése a koordinátor feladata, a módszertani csoportvezető irányítása mellett.

V.   
Az ellátás igénybevételének módja

A családsegítés igénybevétele

A szolgáltatás önkéntesen, térítésmentesen vehető igénybe. A családsegítés igénybevételét nem kell írásban kérelmezni. A rendszeres szociális segélyezettek vonatkozásában Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének és Sántos Község Önkormányzatának vonatkozó helyi rendeletében foglalt szabályok alapján a szolgáltatás igénybevétele indulhat hatósági kötelezés eredményeként is.
A szolgálatnál személyesen, telefonon vagy levélben történő igénybejelentést követően (amennyiben szükséges azonnal) a szolgálat munkatársa előzetes egyeztetés után személyes találkozást kezdeményez a problémával hozzá forduló személlyel.

A családgondozó az igénybevétel elõtt tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára

• a biztosított ellátás tartalmáról és feltételeirõl,
• az intézmény által vezetett nyilvántartásokról,
• panaszjog gyakorlásának módjáról,
• az ellátotti jogviszony megszûnésének eseteirõl,
• a szolgálat házirendjérõl,
• a fizetendõ térítési díjról, azaz arról, hogy az ellátás igénybevétele térítésmentes,
• a jogosult jogait és érdekeit képviselõ társadalmi szervezetekrõl.

A jogosult és hozzátartozója az igénybevételkor köteles:

• nyilatkozni a kapott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételérõl, tiszteletben tartásáról,
• adatokat szolgáltatni az intézményben e törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz,
• nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetõjével.

A családsegítő szolgáltatást igénybe vevő és a családsegítő szolgálat kapcsolatfelvételének dokumentálása a külön jogszabályban meghatározott forgalmi naplóban történik.

A családsegítő szolgáltatás igénybevétele esetén az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtás a külön jogszabályban meghatározott esetnaplóban kerül dokumentálásra. Ebben az esetben a segítségnyújtás szakmai tartalma az ellátás igénybevételekor - az ellátást igénybe vevő aláírásával ellátva - írásban kerül rögzítésre. Ez utóbbi esetben az ellátás igénybevételéről a szolgálat és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját.

A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

A szenvedélybetegek közösségi ellátásának igénybevétele

A szolgáltatás önkéntesen, térítésmentesen vehetõ igénybe. A szenvedélybetegek közösségi ellátásának igénybevételét írásban kell kérelmezni a szolgálat által külön e célra készített formanyomtatványon. A szolgálatnál személyesen, telefonon vagy levélben történõ igénybejelentést követõen (amennyiben szükséges azonnal) a szolgálat munkatársa elõzetes egyeztetés után személyesen keresi fel az ellátásra váró személyt.
A közösségi koordinátor az igénybejelentésekről sorszámmal és dátummal ellátott nyilvántartást vezet. Az igénybejelentő ellátásáról a jelzés sorrendjében gondoskodik a szolgálat. Egy közösségi gondozó legfeljebb 25 ellátottról gondoskodhat.

A közösségi koordinátor és a közösségi gondozó az igénybevétel elõtt tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára

• a biztosított ellátás tartalmáról és feltételeirõl,
• az intézmény által vezetett nyilvántartásokról,
• panaszjog gyakorlásának módjáról,
• az ellátotti jogviszony megszûnésének eseteirõl,
• a szolgálat házirendjérõl,
• a fizetendõ térítési díjról, azaz arról, hogy az ellátás igénybevétele térítésmentes,
• a jogosult jogait és érdekeit képviselõ társadalmi szervezetekrõl.

A jogosult és hozzátartozója igénybevétel kezdetén köteles:

• nyilatkozni a kapott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételérõl, tiszteletben tartásáról,
• adatokat szolgáltatni az intézményben e törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz,
• nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetõjével.

Az ellátás igénybevételérõl a szolgálat és az ellátást igénybe vevõ, illetve törvényes képviselõje megállapodást köt az Szt. 94/B. § szerint.

Az adósságkezelési szolgáltatás igénybevétele

Az adósságkezelési szolgáltatást igénybevétele önkéntes és térítésmentes.

• Az adósságkezelési szolgáltatást az vehet igénybe:
• akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és
• akinek a Szt. 55§ (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, továbbá
• akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint
• aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak igénybevétele

A szolgáltatások igénybe vétele az ügyfelek részérõl önkéntesen történik, kivételt képeznek a gyámhatóság által, védelembe vételi határozattal kötelezett kliensek.

Ha a szolgáltatás igénybevétele nem hatósági határozat alapján történik, a gyermek törvényes képviselõje és a szolgálat vezetõje - az ellátás kezdetétõl számított 15 napon belül - megállapodást köt, amely tartalmazza különösen:

• az ellátás kezdetének idõpontját,
• az ellátás idõtartamát,
• az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat,
• a térítési díj fizetés szabályait, azaz, hogy a szolgáltatás igénybevétele térítésmentes,
• az ellátás megszûnésére vonatkozó szabályokat.

A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehetõ igénybe. Egyes speciális esetekben (pl. táboroztatás, gyermeküdültetés, részvételi díj) térítési díj/hozzájárulás kérhetõ, mely a költségvetési gazdálkodás törvényességének biztosítása érdekében bevételezésre kerülnek az intézmény költségvetésébe.

A kórházi szociális munka végzésére a kórházzal kötött külön megállapodás alapján kerül sor, melyben a tevékenység időbeni és szakmai kereteit szükséges rögzíteni.

A helyettes szülői szolgáltatás igénybevétele

A helyettes szülõi szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Az átmeneti gondozás ideje alatt a szülõ felügyeleti joga megmarad. A szülõi felügyeletet gyakorló szülõ vagy más törvényes képviselõ kérheti a szolgáltatást, ha: egészségügyi körülményei, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatottsága miatt gyermeke nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermek átmeneti gondozása a helyettes szülõnél addig tart, amíg a vérszerinti szülõ akadályoztatott gyermeke gondozásában, de legfeljebb 12 hónapig, amely 6 hónappal, szükség esetén a tanév végéig meghosszabbítható.
Ha a szolgáltatás igénybevétele nem hatósági határozat alapján történik, a gyermek törvényes képviselõje és a szolgáltató vezetõje - az ellátás kezdetétõl számított 15 napon belül - megállapodást köt, amely tartalmazza különösen:

• az ellátás kezdetének idõpontját,
• az ellátás idõtartamát, amely nem lehet hosszabb külön jogszabályban meghatározott mértéknél,
• az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat,
• a térítési díj fizetésére kötelezett személy nevét, lakcímét,
• a személyi térítési díj összegét,
• az ellátás megszûnésére vonatkozó szabályokat.

Az elhelyezést meg kell szûntetni, ha a rászorultság oka megszûnik, vagy ha a szülõ kéri.

A helyettes szülõi szolgáltatást nyújtó az átmeneti gondozás megkezdésekor - ha az elõre láthatólag egy hónapnál hosszabb idõtartamú lesz - a gyermekjóléti szolgáltatást végzõ családgondozó bevonásával, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelõ adatlapját kitöltve három héten belül elkészíti a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába bevonja a terv megvalósításában részt vevõ szakembereket, valamint lehetõség szerint a gyermek szülõjét (törvényes képviselõjét).
A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.

A benyújtott jövedelem nyilatkozatok alapján a szolgáltatás igénybevétele térítési díj köteles. A térítési díj megfizetése Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyûlésének és Sántos Község Önkormányzatának vonatkozó helyi rendeletének szabályai szerint történik.

VI.   
A szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja

A SzocioNet DDRMHSZK alaptevékenységének jellege miatt a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás elsődlegesen a személyes kontaktusra épül.

A családsegítést, a közösségi ellátást és a gyermekjóléti szolgáltatást önként igénybe vevők esetében az első találkozás az intézményben történik, amelyen a felvetődő problémák, felmerülő igények megtárgyalása után kerül sor az együttműködés színterének a megbeszélésére. Ez a továbbiakban az intézményben, az ügyfél lakásán, a problémától függően egyéb helyen történik. Kivételt képeznek a külterületeken élő ügyfelek, akikkel az első találkozás a külterületen tartott fogadóórán vagy az ügyfél lakásán történik. Ezekben az esetekben a gondozás általában az ügyfél lakásán vagy az ügyfélfogadás színhelyén történik.

Jelzés esetében (hatósági, jelzőrendszeri) az ügyfél lakásán, aktuális tartózkodási helyén (egészségügyi intézmény, nevelési-oktatás intézmény, stb.) történik az első találkozás.

Amennyiben az ügyfél állapota szükségessé teszi, a gondozás kizárólag a tartózkodási helyen történik.

Az együttműködésre kötelezettek esetében az első személyes találkozás színtere az intézmény. Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatásban részt vevő vagy az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyében részesülő ügyfél jelentkezési, együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, írásban kap felszólítást az intézményben történő személyes megjelenésre.

Szükség esetén a családgondozók, a közösségi gondozó munkatársak családlátogatás keretében keresik fel az ügyfeleket.

Amennyiben levélben (e-mailben), telefonon keresik meg intézményt felvilágosítást, segítséget kérve, úgy a kérés, probléma jellegétől függően írásban vagy személyesen történik a segítségadás.

Ügyfélfogadási rend:

SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Igazgatási szervezete:

hétfő-csütörtök 8.00-16.00 óra, Igazgató (fogadóóra): csütörtök 11.00 - 13.00

Módszertani Csoport: hétfő-csütörtök 8.00-16.00 óra

Szociális Szolgáltató Csoport: hétfő - csütörtök 8.00-17.00 óra

Gyermekjóléti Csoport: hétfő - csütörtök 8.00-17.00 óra

Adósságkezelési Tanácsadó csoport:

hétfő 13.00 - 16.00, szerda 8.00 - 12.00, 13.00 - 16.00 óra; péntek 8.00 - 12.00 óra

Hivatásos Gondnokok:

hétfő 13.00 - 16.00, szerda 8.00 - 12.00, 13.00 - 16.00 óra; péntek 8.00 - 12.00 óra

A készenléti szolgálat egy nyitvatartási időn túl hívható mobiltelefon üzemeltetésével, a Gyermekjóléti Központ munkatársai által ügyelet fenntartásával biztosított az alábbi rendben: hétfő - péntek 16.00 - 8.00 (nyitvatartási időn túl munkanapokon 16.00-tól a következő munkanap nyitva tartásának kezdetéig) pihenő és munkaszüneti napokon 0.00-24.00 óráig (a pihenő és munkaszüneti napot megelőző munkaidő nap nyitva tartásának végétől, a következő munkanapi nyitva tartásának kezdetéig)

VII.   
Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

Az ellátottak jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyén ellátás, szolgáltatás igénybevételére.

A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybevevő jövedelmi helyzetét csak külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.

Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybevevő részére.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra.

A gyermekek ügyeinek intézése során az intézmény biztosítja a gyermeki jogok védelmét és elősegíti a szülő jogainak érvényesülését.

A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység végzése során az intézmény biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék.

Az intézmény igazgatója gondoskodik arról, hogy az ellátottjogi képviselő és a gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége, fogadóóráinak helye és időpontja az intézmény területén, a faliújságokon jól látható helyen kifüggesztésre kerüljön.

Az intézmény igazgatója biztosítja, hogy a jogi képviselők az intézmény működési területére beléphessenek, a vonatkozó iratokba betekinthessenek, az igénybe vevőkhöz és a dolgozókhoz kérdést intézzenek, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő részére a négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas helyiséget biztosít.

Amennyiben az ellátottat bármilyen sérelem éri panasszal élhet az intézményvezető felé. Az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Amennyiben az ellátást igénybevevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

Az intézmény munkatársainak tudomására jutott adatok és tények nyilvántartására és kezelésére, valamint az általuk adott információkra és az adatok védelmére a a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, valamint a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a fentieken kívül a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A fenti törvényekben nem szabályozott egyéb kérdésekben tevékenységükre a Szociális Munka Etikai Kódexe az irányadó.

Az intézmény, illetve munkatársai a segítséget kérő által közölt adatokat más személyekkel - ideértve az adatközlő hozzátartozóit is -, csak a segítséget kérő beleegyezésével közölhetik. Nem köti a titoktartás, ha az adatok közlésére jogszabály kötelezi.

Tudományos célt szolgáló közlést csak oly módon történhet, hogy a közlés alapján az érintett egyént, családot, családtagot nem lehet felismerni.

Az intézmény dolgozója a hivatali tevékenysége során tudomására jutott információkat személyes céljaira nem használhatja fel.

Az intézmény főállású dolgozója, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozója a segítséget kérővel tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződést nem köthet, annak gyámjaként, illetőleg gondnokaként, - kivéve a hivatásos gondnok beosztású munkatársat - nem jelölhető ki.

Az intézmény igazgatója és szervezeti egység csoportvezetői, munkatársai kötelesek gondoskodni az illetéktelen és más személyekre, intézményekre nem tartozó adatok megőrzéséről.

A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

A SzocioNet DDRMHSZK szakmai munkát végző dolgozói közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A munkatársak számára a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény határozza meg. Az intézmény dolgozóit megilleti a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülés, emberi méltóságuk és személyiségi jogaik tiszteletben tartása. A dolgozóknak joga van a megfelelő munkavégzési körülményekhez.

VIII.   
Az intézményre vonatkozó szakmai információk

A személyes gondoskodást végző személyeknek a létszáma és szakképzettsége

Az intézmény szociális alapszolgáltatási feladatainak vonatkozásában szakképesítési arány megfelel az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeknek.

Az intézmény igazgatója rendelkezik az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott szakmai végzettséggel, valamint szociális szakvizsgával.

A Szociális Szolgáltató Csoport létszáma 14 fő (1 fő csoportvezetőt, 10 fő családgondozó, 1 fő közösségi koordinátor, 2 fő közösségi gondozó), rendelkeznek családsegítés vonatkozásában az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének 3. pontjában, szenvedélybetegek közösségi ellátása vonatkozásában e melléklet 5/D. pontjában meghatározott szakmai végzettségekkel.

Az Adósságkezelési Tanácsadó Csoport létszáma 2 fő (1 fő csoportvezető, 1 fő adósságkezelési tanácsadó), rendelkeznek az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott szakmai végzettségekkel.

A Gyermekjóléti Csoport létszáma 13 fő (1 fő csoportvezető, 8 fő általános feladatot ellátó családgondozó, 2 fő utcai szociális munkát végző családgondozó, ebből 1 fő a helyettes szülői tanácsadói feladatokat is ellátja, 1 fő kórházi szociális munkát végző családgondozó, 1 fő módszertani koordinátor, 1 fő adminisztrációs munkatárs, rendelkeznek a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú melléklete I. rész 1. pontjában, valamint II. rész 1. pontjában meghatározott szakmai végzettségekkel.
A kapcsolattartási ügyelet működtetéséhez a speciálisan kiképzett mediátorok rendelkezésünkre állnak (2 fő heti 10 órában).

A Módszertani Csoport létszáma 5 fő (1 fő csoportvezető, 3 fő módszertani munkatárs, 0,5 fő gazdasági munkatárs, 0,5 fő adminisztrációs munkatárs), rendelkeznek az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 6. § (14) bekezdése szerinti felsőfokú végzettséggel.

A hivatásos gondnokok létszáma 4 fő, vállalkozói jogviszonyban látják el feladataikat, rendelkeznek a 25/2003. (V. 13.) ESzCsM rendeletben előírt speciális tanfolyami végzettséggel.

Az intézmény megbízással alkalmaz jogász, pszichológus, orvos tanácsadókat.

Az intézmény dolgozói számára biztosított a képzéseken és továbbképzéseken való részvétel, az esetmegbeszélés, valamint a szupervízió. A működési nyilvántartásba való adatszolgáltatás a személyes gondoskodást végző munkatársakról megtörténik az Szt. 92/F. § alapján.

Az intézmény rendelkezik továbbképzési tervvel a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet 15. § (2) bekezdésében foglalt tartalommal.

A feladatellátás tárgyi feltételei

Az intézmény székhelyén kívül további két szolgáltatást nyújtó telephellyel rendelkezik.

SzocioNet DDRMHSZK telephelyei:

Székhely: 7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67.
(Igazgató, Titkárság, Gazdasági Csoport)

Telephely: 7400 Kaposvár, Ezredév u. 22.
(Szociális Szolgáltató Csoport, Gyermekjóléti Csoport)

Telephely: 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14.
(Adósságkezelési Csoport, Módszertani Csoport)

Az intézmény székhelye egy lakótelepi társasház földszintjén került kialakításra. Itt található az Igazgató és a Gazdasági Csoport munkatársainak irodái, valamint az szolgáltatásnyújtás céljára is használt klubhelyiség, továbbá a könyvtárszoba.
A Szociális Szolgáltató Csoport és a Gyermekjóléti Csoport az intézmény Kaposvár, Ezredév u. 22. szám alatti telephelyén kapott elhelyezést. A feladatellátáshoz rendelkezésre áll két interjúszoba, tanácsadó helyiség, a munkatársak részére megfelelően berendezett irodahelyiség.
Az épület udvari bejáratán keresztül akadálymentesen megközelíthető, mozgáskorlátozottak számára is használható mellékhelyiség szintén biztosított.
A telephelyen az építészeti megoldások az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletben foglaltaknak részben felelnek meg.
A Szociális Szolgáltató Csoport és a Gyermekjóléti Csoport munkatársai számára rendelkezésre áll barátságosan berendezett irodahelyiség, zárható iratszekrény, számítógép (megfelelő szoftverekkel), telefon, internet-hozzáférés. Fax, nyomtató, fénymásoló biztosítottak.
A dolgozók helyi és helyközi közlekedése buszbérlet juttatás, intézményi és saját gépkocsi használat által megoldott. Az intézmény dolgozói számára rendelkezésre áll továbbá kerékpár és segédmotor kerékpár.

A Módszertani Csoport és az Adósságkezelési Tanácsadó Csoport munkatársai részére önálló iroda biztosított, mely Kaposvár belvárosában, egy irodaházban (Kaposvár, Szent I. u. 14.), jól megközelíthető helyen található. Az irodaház Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van, ezért az épületben található konferenciaterem térítésmentesen igénybe vehető.
Az intézmény klubhelyisége szintén igénybe vehető különböző szakmai programok lebonyolításához.

A feladatellátáshoz az alábbi technikai eszközök állnak rendelkezésre:

• asztali számítógépek
• laptopok,
• projektorok,
• lézernyomtatók,
• tintasugaras nyomtatók,
• faxkészülékek, scannerek,
• fénymásolók,
• ISDN telefonvonal, külön telefonvonal biztosított, rádiótelefonok,
• szoftverek,
• szélessávú internet-hozzáférés
• személygépkocsi.

Rendelkezésre állnak a feladatellátáshoz szükséges szakmai anyagok: jogszabálygyűjtemények (DVD jogtár rendszeres frissítéssel, Közlönyök), dokumentumok és szakmai folyóiratok.
Az intézményben jól felszerelt, mintegy 1500 kötetes folyamatosan bővülő és karbantartott szakkönyvtár található.

Az integráció formája, az ellátási típusok együttműködésének rendje, helyettesítési rendje

Az integráció formája

A SzocioNet DDRMHSZK szervezete szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti alapellátások integráltan nyújtó szolgáltató.

Az intézmény öt szakmai részegységből áll, melyek a következők: Szociális Szolgáltató Csoport, Gyermekjóléti Csoport, Módszertani Csoport, Adósságkezelési Csoport, Hivatásos gondnokok. Az intézmény szervezeti egységei közti viszonyt a szervezeti organogram szemlélteti. Nem személyes gondoskodást nyújtó önálló szervezeti egység a Gazdasági Csoport.

Az együttműködés rendje

Az egyes szervezeti egységek közti írásos együttműködési megállapodás alapján történik az esetátadás és az esetelosztás, a feladatmegosztás valamint a csoportok közti kommunikáció.

Helyettesítés rendje

Igazgató

Az igazgató feladatait, szabadsága, illetve tartós távolléte esetén, a módszertani csoport vezetője, vagy az írásban megbízott csoportvezető látja el.

Módszertani Csoportvezető

A csoportvezető feladatait, szabadsága vagy tartós távolléte esetén az igazgató, vagy az általa megbízott helyettes látja el.

Szociális Szolgáltató Csoportvezető

A csoportvezető feladatait, szabadsága, vagy tartós távolléte esetén az igazgató által megbízott helyettes látja el.

Gyermekjóléti Csoportvezető

A csoportvezető feladatait, szabadsága, vagy tartós távolléte esetén az igazgató által megbízott helyettes látja el.

Az egyes csoportok munkatársainak helyettesítése a csoportvezetők kijelölése alapján történik.

Az irodai és ügyviteli munkakört ellátók helyettesítése az igazgató, valamint a gazdasági vezető kijelölése alapján történik.

IX.   
Záró rendelkezések

A szakmai program mellékletei:

1.    Megállapodások tervezete
2.    A szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak tárgyévi alakulása
3.    Szervezeti és Működési Szabályzat

A szakmai program a fent felsorolt mellékleteivel együtt érvényes, és a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Népjóléti Bizottságának jóváhagyása után lép hatályba.


Kaposvár, 2008. szeptember 26.

SZOCIONET DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MÓDSZERTANI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

Szervezeti és Működési Szabályzata

I.

Általános Rendelkezések

1. A SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Alapítása:

A Kaposvári Városi Tanács V.B. 123/1988.(XI.2.) VB. sz. -ú határozatával 1988. szeptember 1 -ei hatállyal a Ttv. 10.§ (1) bekezdés c. pontja, valamint Működési és Szervezeti Szabályzata 6.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján létrehozta a Kaposvári Családsegítő Szolgálatot. (TEÁOR 8899)

A Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében a 250/1991. (X. 01.) sz. -ú, a 105/1996. (III. 12.) sz.-ú, a 413/1997 (IX. 02.) sz.-ú, a 64/1998. (III. 03.) sz.-ú majd a 23/2001(II.22.) a 389/2004 (XII.9.) sz.-ú, és a 193/2005. (VI. 16.) sz.-ú határozatával a Kaposvári Családsegítő Szolgálat/Központ feladatkörét bővítette és elnevezését megváltoztatta: Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ - ra, (TEÁOR 8899) és az intézmény Alapító Okiratát mindezeknek megfelelően módosította.

A Népjóléti Igazgatóság és a Kaposvári Családsegítő Központ a fenti határozatoknak és a Családsegítõ Központ Szervezeti és Működési Szabályzata II. fejezetének megfelelően átszervezte központját, létrehozta a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központot, (továbbiakban: KRCSSK) annak integráns részeként a Titkárságot, a Gazdasági Csoportot, (továbbiakban KRCSSK GCSP) a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Csoportot, (továbbiakban: KRCSSK MCSP) a Szociális Szolgáltató Csoportot, (továbbiakban KRCSSK SZSZCSP), a Gyermekjóléti Csoportot, (továbbiakban: KRCSSK GYJCSP), az Adósságkezelési Tanácsadó Csoportot (továbbiakban: KRCSSK ADKEZCSP) illetve a Hajléktalan Gondozási Csoportot, (továbbiakban KRCSSK HGCSP).

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Sántos Község Önkormányzata intézményfenntartó társulást hozott létre, -melyet Kaposvár Önkormányzata a 405/2005. (XII.14.) számú határozatával hagyott jóvá- ezért az intézmény fenntartója 2006. január 1-től Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Sántos Község Önkormányzata.

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 221/2007. (IX.27.) sz.-ú határozatában döntött arról, hogy a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetével a hajléktalan ellátás biztosítására feladat-ellátási szerződést köt. A KRCSSK alaptevékenysége a döntés értelmében 2008. január 1-jétől megváltozott: szociális alapszolgáltatási tevékenységei közül kikerült a népkonyhai étkeztetés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a szakosított ellátások biztosítása vonatkozásában pedig megszűnt a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalanok átmeneti otthona ellátási forma. A Hajléktalan Gondozási Csoport szakmai egység megszűnt.

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. szeptember 25-i ülésén döntött az intézmény keretében működő gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti központként történő működtetéséhez szükséges bővítéséről,

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 155/2008. (VI.5.) számú határozatával támogatta, hogy a KRCSSK a szociális módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásának szakértői díjáról szóló 3/2008. (IV.15.) SZMM rendelet alapján kiírt pályázaton részt vegyen és sikeres pályázat esetén konzorciumi szervezeti formában ellássa a regionális szociális módszertani feladatokat. A Szociális és Munkaügyi Miniszter kijelölése alapján a KRCSSK gesztorságával létrehozott SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Központot látja el a regionális szociális módszertani feladatokat a Dél-Dunántúli Régióban. Az intézmény neve a módszertani tevékenység ellátásában bekövetkező változások miatt SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központra (továbbiakban: SzocioNet DDRMHSZK) módosult.

Az intézmény szervezeti egységei a következők: Titkárság, Gazdasági Csoport (továbbiakban GCSP), Módszertani Csoport (továbbiakban: MCSP), Szociális Szolgáltató Csoport (továbbiakban SZSZCSP), Gyermekjóléti Csoport (továbbiakban: GYJCSP), Adósságkezelési Tanácsadó Csoport (továbbiakban: ADKEZCSP) .

2. A SzocioNet DDRMHSZK elnevezése, szakfeladatszáma, székhelye:

Az intézmény alaptevékenysége:

Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül TEÁOR'08 8899

Alapvető szakágazat:

889900 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

Alapvető szakfeladat szám, szakfeladat megnevezése:

85320  Szociális és gyermekjóléti ellátás szállásnyújtás nélkül

SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ:

Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás: 85328-8

• - Igazgató
• - Titkárság
• - Gazdasági Csoport

7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67.

7401 Kaposvár, Pf.:150.

Telefon:         (82) 529-180

Fax:               (82) 529-181

E-mail: :          kaposvar@cssk.hu

Hivatásos gondnokok: 85328-8

7400 Kaposvár, Szent I. u. 14.

Tel:                  (82) 414-409

E-mail:

karaszi.miklosne@cssk.hu

karaszi.miklos@cssk.hu

kormanyne.s.judit@cssk.hu

toth.krisztina@cssk.hu

3. A SzocioNet DDRMHSZK szervezeti egységei, telephelyeik, szakfeladat számaik:

Módszertani Csoport: 85195-6

7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14.

Telefon:          (82) 512-157

Fax:               (82) 512-158

E-mail:             modszertan@cssk.hu;

szocionetddrmhszk@cssk.hu

• Regionális szociális módszertani feladatok:   85195-6

• Szociális Szolgáltató Csoport (Családsegítés): 85324-4

7400 Kaposvár, Ezredév u. 22.

7401 Pf.:150

Telefon:          (82) 511-613

Fax:                 (82) 511-613

E-mail:        szolgaltato.csoport@cssk.hu

• Családsegítés: 85334-4
• Eseti pénzbeli ellátások (krízis segély): 85334-4
• Szenvedélybetegek közösségi ellátása: 85328-8

Gyermekjóléti Csoport: 85324-4

7400 Kaposvár, Ezredév u. 22.

Telefon:          (82) 511-388 (82) 424-658,

Fax:               (82) 424-658

E-mail:            gyermekjolet@cssk.hu

• Gyermekjóléti központ: 85324-4
• o gyermekjóléti szolgáltatás: 85324-4
• o utcai és lakótelepi szociális munka: 85324-4
• o kapcsolattartási ügyelet: 85324-4
• o kórházi szociális munka: 85324-4
• o készenléti szolgálat: 85324-4
• Nevelőszülőknél elhelyezettek ellátása: 85315-8
• Megyei gyermekjóléti módszertani feladatok: 85195-6

Adósságkezelési Tanácsadó Csoport: 85328-8

7400 Kaposvár, Szent I. u. 14.

Tel:                  (82) 512-158

Fax:                 (82) 512-158

E-mail:            adossagkezelo@cssk.hu

• Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás: 85328-8

4. Az intézmény fenntartója:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Sántos Község Önkormányzata

5. Az intézmény működési területe:

A SzocioNet DDRMHSZK működési területe családsegítés, szenvedélybetegek közösségi ellátása és gyermekjóléti alapellátás tekintetében Kaposvár Megyei Jogú Város és Sántos Község közigazgatási területe; a regionális szociális módszertani feladatok vonatkozásában Baranya, Somogy, Tolna megyék közigazgatási területe; megyei gyermekjóléti módszertani feladatok vonatkozásában Somogy megye közigazgatási területe.

6. Az intézmény jogállása:

Az intézmény önállóan gazdálkodó, előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, jogi személy.

•6.a) Az Alaptevékenységet meghatározó jogszabály:

Az intézmény tevékenységét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és az annak végrehajtását célzó vonatkozó kormány, és ágazati irányító minisztérium rendeletei, határozatai alapján végzi.

•6.b) Feladatok, tevékenységek forrásai:

Az intézmény kiskincstári rendszerben működik és alapellátási feladatait fenntartói támogatásból látja el.

A regionális szociális módszertani feladatok és a megyei gyermekjóléti módszertani finanszírozása a szociál- és családpolitikáért felelős minisztériummal évente kötött támogatási szerződés alapján történik. A tárgyévi támogatási szerződés megkötésére a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló miniszteri rendelet alapján kerül sor.

•6.c) Az intézmény által ellátható vállalkozási tevékenységek köre és mértéke, annak forrásai:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az alapvető szakfeladathoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Kormányrendelet 9. § (5) bekezdése szerint. Az intézmény alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végzi ezeket a tevékenységeket.

•6.d) Feladatmutatók, teljesítménymutatók megnevezése, köre:

A 3. pontban felsorolt szociális alapfeladatok ellátásánál nem szerepel feladat- és teljesítménymutató.

Eseti pénzbeli szociális ellátások 85334-4

• Feladatmutató: -
• Teljesítménymutató: eseti segélyezettek száma (fő)

•6.e) Szervezeti felépítés:

A SzocioNet DDRMHSZK szervezeti felépítését az SzMSz 3. sz. mellékletét képező Szervezeti Organogram tartalmazza.

A SzocioNet DDRMHSZK telephelyei:

• 1.) Székhely: 7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67.

(Igazgató, Titkárság, Gazdasági Csoport)

• 2.) Telephely: 7400 Kaposvár, Ezredév u. 22.

(Szociális Szolgáltató Csoport, Gyermekjóléti Csoport)

• 3.) Telephely: 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14.

(Adósságkezelési Csoport, Módszertani Csoport)

•6.f) A SzocioNet DDRMHSZK Alapító Okiratának Száma:

A SzocioNet DDRMHSZK Alapító Okiratát Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a 230//2008. (IX. 25:) számú határozatával hagyta jóvá.

•6.g) A SzocioNet DDRMHSZK költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám:

11743002-15570279-02130000

•6.h) A SzocioNet DDRMHSZK-hoz rendelt részben önálló költségvetési szervek:

• Szociális Gondozási Központ 7400 Kaposvár, Béke u. 47.
• Liget Időskorúak Otthona 7400 Kaposvár, Vak B. u. 1.

7. Bélyegzők

A SzocioNet DDRMHSZK feladatainak ellátásánál kör-, 1. és 2. szám feltüntetésével (1-es igazgató; 2-es gazdasági csoport) és fejbélyegzőt- 1-es és 2-e szám az adó és számlaszám feltüntesésével (1-es igazgató, 2-es, az adó és számlaszám feltüntetésével a gazdasági csoport) használ. A körbélyegzõn a SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ elnevezés és Kaposvár város neve a magyar állami címer körül helyezkedik el. A fejbélyegzõn az elnevezés szövege azonos, azonban a hivatali helyiség címét, telefon, fax számát és e-mail címét is feltünteti.

A SzocioNet DDRMHSZK Módszertani Csoportja feladatai ellátásánál szintén körbélyegzőt használ 3-as szám feltüntetésével. A SzocioNet DDRMHSZK Szociális Szolgáltató Csoportja, Gyermekjóléti Csoportja, Adósságkezelési Tanácsadó Csoportja feladatai ellátásánál fejbélyegzõt használ, azzal a kiegészítéssel, hogy az elõbbiek mellett a „Szociális Szolgáltató Csoport", a „Gyermekjóléti Csoport", az "Adósságkezelési Tanácsadó Csoport" felirat is szerepel a fejbélyegzõn.

II.
A SZOCIONET DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MÓDSZERTANI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT ÉS RÉSZSZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ EGYSÉGEINEK FELADATAI

1. SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ (Titkárság, Gazdasági csoport):

Szervezési, szolgáltatási, feladatokat végez, ellátja a mellérendelt, részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatait. A részszolgáltatásokat nyújtó csoportjai számára, gazdasági, szakmai segítséget nyújt, kiépíti az ellátórendszer információs bázisát. Segíti az állami, egyházi, civil és egyéb szociális szolgálatok munkájának összehangolását. Ellátja a Dél - Dunántúli Szociális Regionális Módszertani Konzorcium gesztorságából fakadó adminisztratív szervező, és gazdálkodási feladatokat.

Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmény egymás közötti munkamegosztási és felelősségvállalási rendjét az SZMSZ 1-es. számú mellékletét képező együttműködési megállapodások szabályozzák.

A SzocioNet DDRMHSZK és csoportjai feladatai végrehajtásának jellemzõ munkamódszere a hálózat építés, a kutatás, a tájékoztatás, illetve a segítséget kérõk által megfogalmazott problémák hátterének és összefüggéseinek feltárása, a segítséget kérõk környezetének és kapcsolatainak tanulmányozása, a közös probléma-megoldási terv, és gondozási terv kialakítása, végrehajtása.

A SzocioNet DDRMHSZK Gazdasági Csoportjának feladata az éves költségvetés,- pályázatok pénzügyi tervezése, az elõzõ évi és folyamatos gazdálkodás értékelése, az elõirányzatok alapján a pénzügyi döntések elõkészítése, a kötelezettségvállalás, a pénz és értékkezelés, a gondozási díj ügyek, a természetbeni juttatás és hagyatéki ügyek gazdasági ügyintézése, pénzügyi és költséginformációk készítése, a munkaerõ és bérgazdálkodási, adóbevallások elkészítése, munka- és tűzvédelmi feladatok ellátása, az adminisztrációs és technikai ügyvitel megszervezése.

A Gazdasági Csoport ellátja a SzocioNet DDRMHSZK és csoportjainak gazdasági, munkaügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, feladatait, illetve azok koordinálását, valamint a SzocioNet DDRMHSZK telephelyeinek folyamatosan felmerülő üzemeltetési feladatait.

A részben önálló költségvetési szervek intézményvezetői a szakmai alapfeladatok és a költségvetés tekintetében önálló döntési jogkörrel rendelkeznek, kötelezettségvállalás tekintetében a SzocioNet DDRMHSZK gazdasági vezetőjével közösen dönthetnek.

1.1. SzocioNet DDRMHSZK Módszertani Csoport

A módszertani csoport feladata az illetékességi területén felmérni, megismerni, majd figyelemmel kísérni a egyének, családok, közösségek szociális szolgáltatók,szociális intézmények helyzetét, speciális szükségleteit, problémáit. Vizsgálja a problémák kialakulásának okait és segíti a megoldások keresését. Figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modell értékű új kezdeményezéseket, továbbá segíti szélesebb körű megismerésüket és gyakorlati alkalmazásukat.

A csoport a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója megbízása alapján ellátja az intézmény szakmai belső ellenőrzési feladatait.

A módszertani csoport feladatait, - a belső ellenőrzési feladatok kivételével - a regionális módszertani központot alkotó konzorciumi szervezet tagjainak, a partnerszervezeteinek, külső szakértőinek és az intézmény szakmai szervezeti egységeinek közreműködésével látja el.

1.1.1. A Módszertani Csoport feladatkörébe tartozik:

1. Információt gyűjt a működési terület ellátórendszerének sajátosságairól, az alkalmazott módszerekről, az információkat összesíti, kiértékeli, a beérkezett adatokat és az azokból készült elemzéseket a honlapján folyamatosan közzéteszi, továbbá a szociál- és családpolitikáért felelős minisztérium vagy a módszertani háttérintézménye megkeresésére a szociális szolgáltatásokról, illetve a szociális foglalkoztatásról adatot gyűjt és szolgáltat.
2. Új szakmai módszerek bevezetése érdekében - a szociál- és családpolitikáért felelős minisztérium módszertani háttérintézményével együttműködve - modellkísérletet szervez, az új szakmai módszereket és az új szolgáltatási formákat folyamatosan megismerteti a szociális szolgáltatókkal, intézményekkel.
3. Javaslatot tesz a szociális ellátórendszer fejlesztésére, és részt vesz az ellátórendszer fejlesztéséhez szükséges források tervezésében.
4. Figyelemmel kíséri a jogszabályok, szakmai szabályok hatályosulását, és a tapasztalatokról tájékoztatja a a szociál- és családpolitikáért felelős minisztériumot.
5. Szakmai segítséget nyújt a szociális szolgáltatóknak, intézményeknek és a fenntartóknak szociális szolgáltatások megszervezéséhez, szakmai módszerek bevezetéséhez és alkalmazásához, valamint más szakmai kérdésekben.
6. Segítséget nyújt a szolgáltatástervezési koncepciók kidolgozásához.
7. Ellátja az ápolási díjjal kapcsolatos - az Szt. 43-43/A. §-ában meghatározott - módszertani feladatokat.
8. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében ismertetőt készít a feladatkörébe tartozó szociális intézményekről. Az esetleges intézményi változások ismeretében évente elvégzi az adatok szükség szerinti módosítását. Az ismertető az intézmény székhelyét, telephelyeit, a szolgáltatások körét, az intézménybe történő felvétel, illetve az elhelyezés körülményeire, valamint az ellátottjogi képviselő személyére, elérhetőségére vonatkozó adatokat tartalmazza.
9. A szociális szolgáltató és a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény szakmai programját az illetékes városi jegyző felkérésére szakértőként véleményezi.
10. A bentlakásos szociális intézmény és a bázis-szállás szakmai programját az illetékes szociális és gyámhivatal felkérésére szakértőként véleményezi.
11. A működést engedélyező szervek felkérésére szakértőként részt vesz szociális szolgáltatók és szociális intézmények ellenőrzésében.
12. A szociál- és családpolitikáért felelős minisztérium kijelölése alapján részt vesz módszertani intézmény ápoló-gondozó és rehabilitációs feladatai ellátásának ellenőrzésében.
13. A Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságának ellenőrzésében felkérés alapján szakértőként részt vesz.
14. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatók havi jelentését összegyűjti.
15. Segíti a a szociál- és családpolitikáért felelős minisztérium és módszertani háttérintézménye módszertani útmutatók kidolgozására irányuló munkáját.
16. 2008. július 1-je és 2009. június 30-a szakértői bizottságokat működtet: alapvizsgálat, gondozási felülvizsgálat, rehabilitációs alkalmassági és felülvizsgálat, szociális foglalkoztatással kapcsolatos rehabilitációs alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat céljából.

1.1.2. A Módszertani Csoport egyéb feladatai:

1. Kezdeményezi működési területén a szociális szakterületen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését.
2. A módszertani csoport évente egy alkalommal munkatervet és módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít az intézmény igazgatója, a fenntartó és az ágazatot felügyelő minisztérium részére.
3. Pályázati információkat nyújt az illetékességi területen működő szociális szolgáltatók/intézmények, valamint fenntartók számára.
4. Módszertani segítségnyújtással támogatja a hazai és uniós finanszírozású szociálpolitikai fejlesztéseket szolgáló pályázati programok megvalósítását,
5. Részt vesz hazai és uniós pályázatokon,
6. Együttműködik
- a szociális képzéseket szervező felsőoktatási- és szakképző intézményekkel,
- a szociális hatóságokkal,
- a szociális igazgatási mintahelyekkel,
- humán közszolgáltatást nyújtó szervezetekkel,
- dekoncentrált és decentralizált államigazgatási szervekkel,
- helyi önkormányzatokkal,
- a területfejlesztés helyi és regionális szereplőivel,
- hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel.
7. Támogatja a társadalmi egyenlőtlenségek jobb megértését segítő, fejlődést megalapozó kutatásfejlesztést,
8. Módszertani segítséget nyújt a jóléti szolgáltatások területi szintű összehangolását célzó, a valós társadalmi problémák megoldását szolgáló beavatkozások, aktív szociálpolitikai eszközök megtervezéséhez és megvalósításához,
9. Koordinálja a szociális szakterület humánerőforrás-fejlesztését.

1.2. Szociális Szolgáltató Csoport:

A Szociális Szolgáltató Csoport a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatást biztosítja. Feladata a hátrányos helyzetû, krízishelyzetben lévõ csoportok,egyének és családok szociális ellátása, a család külsõ és belsõ kapcsolati rendszerének támogatása. Ellátja a Szociális Információs Szolgáltatás, és a Szenvedélybetegek Közösségi ellátásának feladatait.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a mûködési területén élõ lakosság szociális helyzetét, kezdeményezi az önkormányzatnál - az önkormányzat kötelezõ feladatának nem minõsülõ ellátás helyben történõ megszervezését,- új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek szociális törvényben vagy másutt meghatározott speciális ellátását.

Közremûködik a regionális szociális módszertani feladatokból adódó tevékenységek ellátásában.

A Szociális Szolgáltató Csoport feladatkörébe tartozik

a családsegítés vonatkozásában:

a szociális információs szolgáltatás biztosítása
a családgondozói hálózat kialakítása és mûködtetése,
a legkorábbi segítségnyújtás érdekében a családok körében fellépõ szociális feszültségek okainak feltárása, a felszámolásukra javaslat készítése,
a terület lakosságának szociális állapotát veszélyeztetõ tényezõk felmérése, az adatok elemzése,
az a.,b.,c., pontokban megismert okok megelõzése, egyéni és csoportos preventív módszerek tervezése,
javaslattétel a terület sajátos szociális problémáinak megoldására,
a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekû és meghatározott célú felajánlások összehangolása,
a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése,
a szociális válságkezelés ( krízisintervenció),
egészségügyi, jogi és ügyintézési tanácsadás,
az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása (konzultáció),
a speciális élethelyzetû egyének ügyeinek intézése, támogatásuk megszervezése,
a speciális csoportok szervezése, mûködtetése,
a veszélyeztetettséget észlelõ és jelzõ rendszer mûködtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elõsegítése a megelõzõ rendszerben,
a veszélyeztetettséget elõidézõ okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos együttmûködési kötelezettségekbõl fakadó programok szervezése.

a szenvedélybetegek közösségi ellátása vonatkozásában:

a szenvedélybetegek társadalmi, közösségi integrációjának illetve reintegrációjának elõsegítése, ártalomcsökkentés, prevenció - elsõsorban a saját otthonukban (utcán, adott közösségben) élõ, nem veszélyeztetõ állapotú szenvedélybetegeknél, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartaható, és akik életvitelükben valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget;
problémaelemzés, problémamegoldás keretében a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezõk feltárása, a szerhasználat, illetve -függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevõk részére,
készségfejlesztés keretében életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása,
pszicho-szociális rehabilitáció keretében a munkához való hozzájutás, a szabadidõ szervezett eltöltésének segítése, szabadidõs, önsegítõ csoportok, támogató hálózatok szervezõdésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetõségek igénybevételérõl.

1.3. Gyermekjóléti Csoport:

A Gyermekjóléti Csoport a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást (gyermekjóléti központ, helyettes szülõi szolgáltatás) biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozás), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) és szervezõ tevékenységgel (szervezés) látja el.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő gyermek-, és fiatalkorú, fiatal felnőtt lakosság helyzetét, kezdeményezi az önkormányzatnál - az önkormányzat kötelezõ feladatának nem minősülő ellátás helyben történõ megszervezését, új gyermekvédelmi ellátások bevezetését, egyes rászoruló csoportok, személyek a szociális, és a gyermekvédelmi törvényben meghatározott, vagy más speciális ellátását.

Közremûködik a megyei gyermekjóléti módszertani feladatokból adódó tevékenységek ellátásában.

A Gyermekjóléti Csoport feladatkörébe körébe tartozik:

a gyermekjóléti szolgáltatás (általános feladatok) vonatkozásában:

a gyermeki jogokról és a gyermek fejlõdését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése,
a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelõzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
a szociális válsághelyzetben levõ várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehetõ ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
a szabadidõs programok szervezése,
a hivatalos ügyek intézésének segítése,
a veszélyeztetettséget észlelõ és jelzõ rendszer mûködtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elõsegítése a megelõzõ rendszerben,
a veszélyeztetettséget elõidézõ okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
az f) pontban, valamint az 1997. évi XXXI. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttmûködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,
családgondozás a családban jelentkezõ mûködési zavarok ellensúlyozására,
a családi konfliktusok megoldásának elõsegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
javaslat készítése a gyermek családjából történõ kiemelésére, a leendõ gondozási helyére vagy annak megváltoztatására,
a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást , illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzõ intézménnyel együttmûködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülõ és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzõ intézménnyel együttmûködve - a gyermek családjába történõ visszailleszkedéséhez,
folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élõ gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,
elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási - nevelési tervét,
segíti a nevelési - oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását
felkérésre környezettanulmányt készít,
kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelõen vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
biztosítja a gyermekjogi képviselõ munkavégzéséhez szükségeshelyiségeket,
részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum munkájában

A gyermekjóléti központ (speciális feladatok) vonatkozásában:

önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt a gyermekjóléti szolgálat az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elõsegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelõzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelõen,
biztosítja az utcai és lakótelepi szociális munkát, ennek keretében:
- segíti a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlõdését veszélyeztetõ, a szabadidejét az utcán töltõ, kallódó, csellengõ gyermeket
- felkutatja a lakóhelyérõl önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermeket, elõsegíti a lakóhelyére történõ visszakerülését, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezi
- szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítõ programokat az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban vagy a saját szolgálatában, a programokba lehetõség szerint a gyermek családját is bevonja.
biztosítja a kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében:
- a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülõ vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyet biztosít
- konfliktuskezelõ, segítõ szolgáltatást nyújt
- az érintettek kérésére, illetõleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítõi eljárást (mediáció) biztosít, illetve önálló szakmai módszertani programmal rendelkezõ kapcsolatügyeleti szolgáltatást nyújt
biztosítja a kórházi szociális munkát, ennek keretében
- segíti a szülészeti-nõgyógyászati osztályon a kórházi védõnõvel együttmûködve a szociális válsághelyzetben lévõ anyát és gyermekét
- a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges intézkedéseket megteszi
- az intézmény illetékessége alá nem tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz irányítja.
biztosítja a készenléti szolgálatot, ennek keretében
- a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülõ krízishelyzetekben történõ azonnali segítséget, tanácsadást vagy tájékoztatást nyújt

A helyettesszülõi hálózat vonatkozásában:

mûködteti és szervezi a helyettes szülõi hálózatot,
nyilvántartást vezet a helyettes szülõi férõhelyekrõl

1.4. Adósságkezelési Tanácsadó Csoport:

Az adósságkezelési tanácsadó csoport a természetben nyújtott szociális ellátások keretében a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás.

Az adósságkezelési szolgáltatást a csoport a tanácsadói ellátás teljesítésével (adósságcsökkentési támogatási kérelmek befogadása, adósságcsökkentési támogatási javaslat el,- és előkészítése, lakásfenntartási támogatási javaslat előkészítése, adósságkezelési tanácsadás) és ellátások közvetítésével (szolgáltatás) látja el.

Az Adósségkezelési Tanácsadó Csoport feladatkörébe tartozik:

a) folyamatos figyelemmel kíséri a mûködési területén élõ lakosság eladósodásával kapcsolatos helyzetét, kezdeményezi az önkormányzatnál a szükségletnek megfelelõen a helyi rendeletre vonatkozó módosítást
b) a lakosság, és az adósok tájékoztatása az adósságkezelés formáiról, feltételeirõl,
c) az adósok hozzájárulásával az adósok háztartás gazdálkodásának, fizetési kapacitásának és készségének vizsgálata, és ennek alapján javaslat készítése az adósságkezelési szolgáltatásba történõ bevonásra,
d) az adósság rendezésének feltételeirõl az adósokkal írásos megállapodás kötése,
e) az önkormányzat szociális irodájával illetve a közüzemi szolgáltatókkal történõ folyamatos kapcsolattartás,
f) az adósságkezelés idõtartama alatt az adósokkal kapcsolattartás, és legalább havonta egy személyes találkozás útján az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartásának folyamatos figyelemmel kísérése,
g) szükség esetén az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosításának kezdeményezése.

III.
A SZOCIONET DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MÓDSZERTANI HUMÁN SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSE

1.

A SzocioNet DDRMHSZK Módszertani Csoportján, a Szociális Szolgáltató Csoportján, az Adósságkezelési Tanácsadó Csoportján, a Gyermekjóléti Csoportján keresztül az illetékességi területén a szociális szolgáltatást nyújtóknak, a szociális szolgáltatások tulajdonsainak, valamint felügyeleti szervek számára módszertani segítséget nyújt; a szociálisan, mentálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat (szenvedélybetegek közösségi ellátása, családsegítés) és gyermekjóléti alapellátásokat (gyermekjóléti központ: gyermekjóléti szolgáltatás általános feladatok, utcai szociális munka, készenléti szolgálat, kapcsolatügyelet, kórházi szociális munka; helyettes szülői hálózat), továbbá adósságkezelési tanácsadást nyújt. Ellátja a Kaposvár Megyei Jogú Város Gyámhivatalának szakmai irányítása alatt álló hivatásos gondnokok vállalkozási jogviszonyából fakadó, - külön vállakozói szerződésben rögzített - feladatokat.

Gondoskodik az aktív korú nem foglalkoztatott, a szenvedélybetegek, továbbá az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők ellátásának megszervezéséről. Ennek megvalósítása érdekében együttműködik az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Ezen intézmények tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybevevő személy szociális ellátása érdekében a SzocioNet DDRMHSZK feladata.

Illetékes valamennyi Kaposvár Megyei Jogú Város területén állandó és ideiglenesen bejelentett lakással rendelkezõ, illetve ezen a területen munkásszálláson és nevelõotthonban ideiglenesen bejelentett, személyes együttmûködést, tanácsadást, anyagi juttatást, átmeneti elhelyezést és egyéb szociális ellátást igénylõ valamennyi állampolgár ügyében eljárni. A családsegítõ és gyermekjóléti feladatok ellátásának tekintetében illetékességi területe Sántos község közigazgatási területére is kiterjed.

Mint a Dél - Dunántúl regionális szociális módszertani intézménynek kijelölt konzorcium gesztor szervezete a kijelölés időtartama alatt, - a konzorciumi szerződés alapján - szervezi és irányítja a konzorciumi tagok, az együttműködő szervezetek, és a külső szakértők módszertani feladatainak ellátását. A módszertani feladatok ellátásáért, mint gesztor szervezet egyetemlegesen felelős.

Illetékessége a regionális szociális módszertani feladatok tekintetében Baranya, Somogy, Tolna, megyék közigazgatási területére, a megyei gyermekjóléti módszertani feladatok tekintetében Somogy megye közigazgatási területére terjed ki.

2.

Állami, egyházi, civil szerv, gazdálkodó szervezet, lakókörnyezet jelzése és saját észlelései alapján a SzocioNet DDRMHSZK kezdeményezheti az érintett egyénnel/családdal való kapcsolat felvételét, melynek sikerérõl, vagy sikertelenségérõl tájékoztatást ad a jelzõ szervnek.

3.

A SzocioNet DDRMHSZK alaptevékenységébe tartozó a II. fejezet 1.2 pontja negyedik bekezdésének a)-s), illetve a II. fejezet 1.3 pontja negyedik bekezdésének a)-bb) pontjaiban, a II. fejezet 1.4 pontja a)-g) pontjaiban meghatározott ellátás térítésmentes, egyéb szolgáltatásokért - az igénybe vevők szociális helyzetétől függően - térítési díj kérhető.

4.

A SzocioNet DDRMHSZK önálló szervezettel, munkáltatói joggal, létszámmal, bérgazdálkodási és gazdálkodási jogkörrel, illetve önálló költségvetéssel rendelkezõ szervezet. A költségvetési létszámot az igazgató javaslatára az Önkormányzat állapítja meg. A dolgozók felett a kinevezési és egyéb munkáltatói jogokat a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója gyakorolja. A SzocioNet DDRMHSZK létszámára és az ellátandó feladatok jellegére való tekintettel belsõ szervezeti egységekre (csoportokra) tagolódik.

A SzocioNet DDRMHSZK a belsõ, - gazdálkodással összefüggõ - ellenõrzési feladatokat a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal jegyzõjével kötött megállapodásban foglaltak szerint látja el. A belsõ ellenõrzési feladatokat a Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellenõrzési Irodáján foglalkoztatott dolgozó végzi, a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója által jóváhagyott ellenõrzési munkaterv alapján. Az ellenõrzéseket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 121/A. §-ában, valamint a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, továbbá az ellenõrzési kézikönyvben foglaltak szerint folytatja le.

5.

A SzocioNet DDRMHSZK -nak igazgatója, gazdasági csoport-, módszertani csoport-,szociális szolgáltató csoport-, gyermekjóléti csoport-, adósságkezelési tanácsadó csoport vezetője, és munkatársai vannak.

Feladataik:

Igazgató:

Az intézményt az igazgató vezeti.
Az igazgató egyszemélyileg felelős az intézmény működéséért, gazdálkodásáért, az utalványozási jogkör gyakorlásáért.
Folyamatosan tanulmányozza az új módszertani, gondozási módszereket, amelyeket egyeztet az intézmény működési mutatóival és tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény valamennyi területét, a szakmai és gazdasági egységek működését.
Az igazgató elkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendeket, fejlesztési és rekonstrukciós terveket, az intézmény dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.
Az igazgató ellátja a munkáltatói jogokat.
Az igazgató jóváhagyja az éves módszertani szakmai tervet és a csoportmunkaterveket.
Az igazgató közvetlenül - a módszertani csoportvezető bevonásával - irányítja az intézmény, illetve konzorcium módszertani tevékenységeit.
Az igazgató végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, megteszi a szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az etikai szabályokra.
Képviseli a regionális módszertani konzorciumot, és az intézményt a külső szervek előtt.
Az igazgató egyes szakmai és szervezési kérdésekben az igazgatói tanács tagjainak segítségével dönt.
Az igazgató feladatait, szabadsága, illetve tartós távolléte esetén, a módszertani csoport vezetője, vagy az írásban megbízott csoportvezető látja el.
Az igazgató részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

Gazdasági Csoportvezetõ:

Az intézmény vezetője által átruházott és a munkaköri leírásban meghatározott jogkörök gyakorlása.
Ellenjegyzési és érvényesítési jogkör gyakorlása az intézmény vezetõjének kötelezettség vállalása és utalványozása esetén.
gazdasági-, műszaki-, munkavédelmi-, tűzvédelmi kérdésekben az intézmény képviselete külső szerveknél.
az intézményi költségvetés elkészítése, jogszabályok és tervezési előírások figyelembe vételével.
az intézmény gazdasági beszámoló jelentéseinek, és egyéb adatszolgáltatásainak elkészítése, ellenőrzése.
az érvényes számviteli utasítások alapján az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási rendjének kialakítása, a vagyonvédelmi biztonság feltételeinek megszervezése.
A gazdasági - műszaki ellátás egyéb szabályzatainak (helyettesítési, bizonylati, ügyviteli, ellenőrzési, leltározási, pénzügyi, selejtezési, stb.) összeállítása.
szakmai és gazdasági ellátás, valamint az intézmény feladatait ellátó szervezeti egységek, csoportok közötti adatszolgáltatási kötelezettségek megszervezése, érvényre juttatása az igazgató jóváhagyásával.
az intézményi pénzgazdálkodáson belül az egyes munkaterületekhez tartozó érdekeltségi rendszerek kidolgozása, alkalmazása, végrehajtása.
Az anyaggazdálkodás terén az intézet csoportjai anyagellátási (igénylési) rendjének kialakítása, az anyagellátás folyamatos megszervezése és biztosítása.
a tárgyi eszközgazdálkodás és műszaki ellátás, ezen belül a műszaki berendezések, eszközök folyamatos és biztonságos üzemeltetésének, karbantartásának és javításának megszervezése.
a gazdálkodás eredményességének elemzése, értékelése, a hatékonyság, az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosításának érdekében.
az igazgató által rábízott egyéb gazdálkodási feladatok ellátása.
Az SzMSz 1. számú melléklete alapján ellátja a részben önállóan gazdálkodó intézmények gazdálkodási, pénzügyi feladataival kapcsolatos teendőket.
a ráruházott hatáskörben az intézet munkavédelmi és tűzvédelmi vezetői feladatainak ellátása, a munkaköri leírásban foglaltak szerint.
A csoportvezető feladatait, szabadsága vagy tartós távolléte esetén a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója által megbízott helyettes látja el.
A gazdasági csoportvezető részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

Módszertani csoportvezető:

A csoportvezető tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi a csoport működését,
A csoportvezető a munkáltatói jogokat érintő kérdésekben javaslattételi joggal bír.
Folyamatosan tanulmányozza az új szakmai módszereket, amelyeket egyeztet a működési terület mutatóival és tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a módszertani feladatok végzését.
A csoportvezető elkészíti a csoport éves munkatervét, a fejlesztési és rekonstrukciós terveket, a csoport dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.
Figyelemmel kíséri a szociális ellátásokat érintő kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását.
Illetékességi területén kezdeményezi a szociális szolgáltatók/intézmények munkatársainak tapasztalatcseréjét és továbbképzését.
Szervezi a módszertani ellenőrzéseket, végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, javaslattételi joggal bír a szükséges intézkedéseket illetően, különös tekintettel az etikai szabályokra.
Az intézmény igazgatójával egyeztetve irányítja az intézmény szakmai, módszertani tevékenységeit.
A csoportvezető, - egyeztetve az intézmény igazgatójával - képviseli a csoportot külső szervek előtt.
Az intézmény igazgatójának szabadsága, tartós távolléte esetén, - ellenkező értelmű írásos intézkedés hiányában - ellátja az igazgatói feladatokat.
A csoportvezető feladatait, szabadsága vagy tartós távolléte esetén a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója, vagy az általa megbízott helyettes látja el.
A csoportvezető egyes szakmai és szervezési kérdésekben a csoportban dolgozó munkatársak kollektív döntéshozó és véleményező fórumának, a TEAM-nek a segítségével dönt. A TEAM működésének részletes szabályait a TEAM Működési Szabályzata tartalmazza.
A SzocioNet DDRMHSZK MCSP csoportvezető részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

Szociális Szolgáltató csoportvezető:

A csoportvezető tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi a csoport működését.
A csoportvezető a munkáltatói jogokat érintő kérdésekben javaslattételi joggal bír.
Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet a csoport működési mutatóival és tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a csoport valamennyi területét, szakmai és gazdasági működését.
A csoportvezető elkészíti a csoport éves munkatervét, a házirendet, a fejlesztési és rekonstrukciós terveket, a csoport dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.
A csoport területén a csoportvezető végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, javaslattételi joggal bír a szükséges intézkedéseket illetően, különös tekintettel az etikai szabályokra.
A módszertani csoportvezetővel együttműködve részt vesz a regionális szociális módszertani tevékenység konzorciumi szerződésben és a konzorciumi tagok feladatelosztása alapján a SzocioNet DDRMHSZK-ra eső feladatok ellátásában.
A csoportvezető, - egyeztetve az intézmény igazgatójával - képviseli a csoportot külső szervek előtt.
A csoportvezető feladatait, szabadsága, vagy tartós távolléte esetén a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója által megbízott helyettes látja el.
A csoportvezető egyes szakmai és szervezési kérdésekben a családgondozó munkatársak kollektív döntéshozó és véleményező fórumának, a TEAM-nek a segítségével dönt. A TEAM működésének részletes szabályait a TEAM Működési Szabályzata tartalmazza.
A SzocioNet DDRMHSZK SZSZCSP csoportvezető részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

Gyermekjóléti csoportvezetõ:

A csoportvezető tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi a csoport működését.
A csoportvezető a munkáltatói jogokat érintõ kérdésekben javaslattételi joggal bír.
Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet a csoport működési mutatóival és tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a csoport valamennyi területét, szakmai és gazdasági működését.
A csoportvezető elkészíti a csoport éves munkatervét, a házirendet, a fejlesztési és rekonstrukciós terveket, a csoport dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.
A csoport területén a csoportvezető végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, javaslattételi joggal bír a szükséges intézkedéseket illetően, különös tekintettel az etikai szabályokra.
A módszertani koordinátorral együttműködve részt vesz a megyei módszertani gyermekjóléti feladatok végzésében.
A csoportvezető, - egyeztetve az intézmény igazgatójával - képviseli a szolgálatot külső szervek előtt.
A csoportvezető feladatait, szabadsága vagy tartós távolléte esetén a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója által megbízott helyettes látja el.
A csoportvezető egyes szakmai és szervezési kérdésekben a csoport munkatársai kollektív döntéshozó és véleményező fórumának, a TEAM-nek a segítségével dönt. A TEAM működésének részletes szabályait a TEAM Működési Szabályzata tartalmazza.
A SzocioNet DDRMHSZK GYJCSP csoportvezető részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

Adósságkezelési Tanácsadó csoportvezető:

A csoportvezető tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi a csoport működését,
A csoportvezető a munkáltatói jogokat érintő kérdésekben javaslattételi joggal bír,
Folyamatosan tanulmányozza az új gondozási módszereket, amelyeket egyeztet a csoport működési mutatóival és tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a csoport valamennyi területét, szakmai és gazdasági működését.
A csoportvezető elkészíti a csoport éves munkatervét, a házirendet, a fejlesztési és rekonstrukciós terveket, a csoport dolgozóinak munkaköri leírását, képzési és továbbképzési tervét.
A csoport területén a csoportvezető végzi a panaszok és bejelentések kivizsgálását, javaslattételi joggal bír a szükséges intézkedéseket illetően, különös tekintettel az etikai szabályokra.
A csoportvezető, - egyeztetve az intézmény igazgatójával - képviseli a szolgálatot külső szervek előtt.
A csoportvezető feladatait, szabadsága vagy tartós távolléte esetén a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója által megbízott helyettes látja el.
A csoportvezető egyes szakmai és szervezési kérdésekben a csoport munkatársai kollektív döntéshozó és véleményező fórumának, a TEAM-nek a segítségével dönt. A TEAM működésének részletes szabályait a TEAM Működési Szabályzata tartalmazza,
A SzocioNet DDRMHSZK ADKEZCSP csoportvezetővezető részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

A munkatársak pszichológusként, gyógypedagógus, vagy fejlesztõ pedagógusként, módszertani munkatársként, családgondozóként, utcai- és lakótelepi szociális munkát végző családgondozóként, kapcsolattartási ügyeletet végző családgondozóként, kórházi szociális munkát végző családgondozóként, adósságkezelési tanácsadóként, szenvedélybetegek közösségi ellátásával foglakozó közösségi koordinátorként, továbbá közösségi gondozóként, helyettes szülõi tanácsadóként, szociális segítõként, tanácsadóként, családgondozó asszisztensként, könyvelõként, gazdasági - ügyviteli, adminisztrációs - ügyviteli, pénztárosi, illetve technikai alkalmazottként tevékenykednek.

Feladataik:

Módszertani munkatársak, családgondozók, szociális segítõk, tanácsadók, családgondozó asszisztensek:

Ellátják az SZMSZ II. fejezetének 1.1-es, az 1.2-es a - s. Az 1.3-as a - y. pontjában meghatározott szervezési, szolgáltatási, - a módszertani munkatársak kivételével - a gondozási feladatokat, a III. fejezet 7. pontjában megfogalmazott munkaformában.
A módszertani csoportvezetõ irányításával részt vesznek a módszertani feladatok ellátásában, végrehajtásában.
Fogadják és meghallgatják a SzocioNet DDRMHSZK csoportjaiba érkezõket. Az ügyeleti idõben érkezõ esetek, ügyek felelõsei elsõsorban a mindenkori ügyeletesek (SZMSZ III/8. pont), akik kötelesek legjobb tudásuk szerint eljárni a kliensek érdekében.
Az ügyeleti napokon megkezdett, valamint az SZMSZ III/8. pontban meghatározott esetek, ügyek felelõsei a szociális-, módszertani munka módszereivel segítenek a hozzájuk fordulók életvitelének javításában, ügyeinek intézésében, hozzájárulnak a családi és társas kapcsolatokban kialakítandó harmónia megteremtéséhez, a módszertani ügyek szakszerû viteléhez.
Ha a SZSZCSP- ban végeznek munkát, ellátják a SzocioNet DDRMHSZK SZSZCSP anyagi juttatásaival kapcsolatos teendõket, vezetik az ehhez szükséges elõírt adminisztrációt.
Ha a Gyermekjóléti Csoportban végeznek tevékenységet ellátják a megelõzõ intézkedésként alkalmazott védelembe vételt, az alkalmazott helyettesszülõk irányítását, támogatását.
A gyámügyi megbízással rendelkezõ munkatárs - a hivatásos gondnoki feladatokat.
Naprakész állapotban tartják a tevékenységükhöz kapcsolódó nyilvántartásokat és arról szükség szerint, de legalább havonta egyszer írásban beszámolnak a csoportvezetõknek.
Tájékozódnak az ellátási terület gazdasági és társadalmi helyzetérõl, ennek ismeretében végzik tevékenységüket.
Megismerik az egyén/család környezeti feltételeit, felismerik, s felismertetik a konfliktusokat, ezek okait. Az egyénekkel/családokkal közösen dolgoznak ki konfliktusoldó stratégiákat, meghatározzák a személyes együttmûködési szükségleteket. Rendszeresen, folyamatosan és személyesen együttmûködnek az egyénekkel/családokkal.
A kompetenciájukat meghaladó esetekben igénylik és igénybe veszik a SzocioNet DDRMHSZK pszichológusainak, egyéb kompetens munkatársainak segítségét.
Keresik és gyûjtik azokat a kialakult ügyintézési módokat, szokásos eljárásokat, amelyek az eredményes beavatkozást segítik.
A konfliktushelyzetben lévõ személyekkel kapcsolatban lévõ nevelési, oktatási, gyámügyi, egészségügyi, rendészeti és szociális igazgatással, és laikus segítõkkel együttmûködnek.
Az asszisztens beosztású munkatársak önálló esetvezetést nem végezhetnek.
A módszertani munkatársak családgondozók, szociális segítõk, tanácsadók, családgondozó asszisztensek részletes feladatait a munkaköri leírásaik tartalmazzák.

A készenléti szolgálatot ellátó családgondozó:

Krízishelyzetben megszervezi az azonnali segítség, tanácsadás, tájékoztatás nyújtását, elsõsorban telefonon.
Csak szakmailag indokolt esetben jár el személyesen, mérlegelve azt, hogy ez-e az egyetlen lehetséges segítõ forma.
Elsõdlegesen a már meglévõ szolgálatoknál kezdeményez intézkedést, vagy ennek megtételét javasolja (rendõrség, mentõk, stb.)
Tájékozottnak kell lennie a segítõ lehetõségekrõl, társzervek elérhetõségérõl.
Munkaidõn túl a készenléti mobiltelefonon folyamatosan elérhetõnek kell lennie, munkaképes állapotban. 

A módszertani munkatársak, családgondozók, szociális segítõk, tanácsadók, családgondozó asszisztensek helyettesítése részletesen a munkaköri leírásukban kerül szabályozásra.

Utcai- és lakótelepi szociális munkát végzõ családgondozó:

A családgondozó munkakörébe tartozó feladatokon túl ellátják az alábbi feladatokat:

segíti a a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlõdését veszélyeztetõ, a szabadidejét az utcán töltõ, kallódó, csellengõ gyermekeket
felkutatja a lakóhelyérõl önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermeket, elõsegíti a lakóhelyére történõ visszakerülését, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítését kezdeményezi
az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban vagy a saját szolgálatában szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítõ programokat, melybe lehetõség szerint a gyermek családját is bevonja.
A részletes feladataikat és helyettesítsük rendjét a személyre szóló munkaköri leírásaik határozzák meg.

Kapcsolattartási ügyeletet végzõ családgondozó:

A családgondozó munkakörébe tartozó feladatokon túl ellátják az alábbi feladatokat:

konfliktuskezelõ, segítõ szolgáltatást nyújt
az érintettek kérésére, illetõleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítõi eljárást (mediáció) biztosít
A részletes feladataikat és helyettesítsük rendjét a személyre szóló munkaköri leírásaik határozzák meg.

Kórházi szociális munkát végzõ családgondozó:

A családgondozó munkakörébe tartozó feladatokon túl ellátják az alábbi feladatokat:

segíti a szülészeti-nõgyógyászati osztályon a kórházi védõnõvel együttmûködve a szociális válsághelyzetben lévõ anyát és gyermekét,
a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges intézkedések megtételében közremûködik
a gyermekjóléti központ és a kórház közt létrejött együttmûködési megállapodásban foglaltakra tekintettel végzi munkáját,
a gyermekjóléti központ az illetékessége alá nem tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz irányítja.
A részletes feladataikat és helyettesítsük rendjét a személyre szóló munkaköri leírásaik határozzák meg.

adósságkezelési tanácsadó:

A családgondozó munkakörébe tartozó feladatokon túl ellátják az alábbi feladatokat:

Fogadják és meghallgatják a SzocioNet DDRMHSZK adósságkezelési tanácsadói csoportjába érkezõket. Az ügyeleti idõben érkezõ esetek felelõsei elsõsorban a mindenkori ügyeletesek (SZMSZ III/8. pont), akik kötelesek legjobb tudásuk szerint eljárni a kliensek érdekében.
Az ügyeleti napokon megkezdett, valamint az SZMSZ III/8. pontban meghatározott esetek felelõsei a szociális munka, és adósságkezelési tanácsadói munka módszereivel segítenek a hozzájuk fordulók életvitelének javításában,adósságainak csökkentésében, illetve felszámolásában, ügyeinek intézésében 
Hozzájárulnak a családi és társas kapcsolatokban kialakítandó harmónia megteremtéséhez.
Részt vesznek a módszertani feladatok végzésében.
Naprakész állapotban tartják a tevékenységükhöz kapcsolódó nyilvántartásokat és arról szükség szerint, de legalább havonta egyszer írásban beszámolnak a csoportvezetõknek.
Tájékozódnak Kaposvár gazdasági és társadalmi helyzetérõl, ennek ismeretében végzik tevékenységüket.
Megismerik az egyén/család környezeti feltételeit, felismerik, s felismertetik a konfliktusokat, ezek okait. Az egyénekkel/családokkal közösen dolgoznak ki konfliktusoldó stratégiákat, meghatározzák a személyes együttmûködési szükségleteket. Rendszeresen, folyamatosan és személyesen együttmûködnek az egyénekkel/családokkal.
A kompetenciájukat meghaladó esetekben igénylik és igénybe veszik a SzocioNet DDRMHSZK pszichológusainak, jogászának, egyéb kompetens munkatársainak a segítségét.
Keresik és gyûjtik azokat a kialakult ügyintézési módokat, szokásos eljárásokat, amelyek az eredményes beavatkozást segítik.
A konfliktushelyzetben lévõ személyekkel kapcsolatban lévõ nevelési, oktatási, gyámügyi, egészségügyi, rendészeti és szociális igazgatással, és laikus segítõkkel együttmûködnek.
A részletes feladataikat és helyettesítsük rendjét a személyre szóló munkaköri leírásaik határozzák meg.

Szenvedélybetegek közösségi ellátásával foglakozó közösségi koordinátor:

A családgondozó munkakörébe tartozó feladatokon túl ellátja az alábbi feladatokat:

A szenvedélybetegekkel való közösségi munka felmérõ munkálataiban részt vesz, illetve azt koordinálja. 
Az aktuális szenvedélybetegekkel való foglalkozást érintõ pályázati kiírásokat figyelemmel kíséri és a pályázati anyagot is összeállítja.
Összehangolja a közösségi gondozók munkáját, rendszeres esetmegbeszéléseket szervez, biztosítja a szupervíziót,
Szervezi a rehabilitációs célú foglalkoztatási lehetõségek igénybevételét, ehhez kapcsolódó ösztönzõ programokat dolgoz ki
Szervezi a közösségi gondozók rendszeres szakmai továbbképzését
Közösségi munkacsoportot mûködtet,
Tevékenységérõl havi és éves jelentést készít a fenntartónak, amelyben beszámol az ellátás tapasztalatairól, valamint javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre.
Irányítja a közösségi gondozó/k közvetlen tevékenységét.
Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.
A közösségi koordinátort a közösségi gondozó helyettesíti, a helyettesítés részletes szabályait a munkaköri leírás tartalmazza.

Szenvedélybetegek közösségi ellátásával foglakozó közösségi gondozó:

A családgondozó munkakörébe tartozó feladatokon túl ellátja az alábbi feladatokat:

A közösségi gondozó, a közösségi koordinátor szakmai irányítása mellett végzi munkáját. 
Segít a kliens életvezetésében, mentális gondozásban, szorosan együttmûködik a háziorvossal és egyéb szolgáltatókkal,
Végzi a problémaelemzést, készségfejlesztést, pszicho-szociális rehabilitáció megvalósításához szükséges gyakorlati feladatokat.
Munkájába bevonja a lakókörnyezetben található önkéntes segítõket, egészségügyi, szociális- és szakellátást nyújtó intézményeket.
A közösségi gondozót a közösségi koordinátor helyettesíti, a helyettesítés részletes szabályait a munkaköri leírás tartalmazza.

Helyettes szülõi tanácsadó:

A családgondozó munkakörébe tartozó feladatokon túl ellátja az alábbi feladatokat:

Ellátja a munkáját szabályozó rendelet értelmében a Gyermekjóléti Szolgálatra háruló feladatokat a helyettes szülõi hálózat mûködtetésével, szervezésével és szakmai ellenõrzésével kapcsolatban:
Feladata a helyettes szülõi feladatokat vállaló személyek, családok felkutatása, tájékoztatása az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról illetve a helyettes szülõi jogviszonyról
Nyilvántartást vezet a helyettes szülõi férõhelyekrõl.
Feladata a helyettes szülõk feladatainak, tevékenységének folyamatos segítsége és szakmai ellenõrzése.
Jelzi a helyettes szülõi hálózat mûködtetõjének, ha a helyettes szülõ a gyermek teljes körû ellátását nem biztosítja megfelelõen.
Elkészíti a gyerek egyéni gondozási nevelési tervét a helyettes szülõvel közösen.
Feladata a helyettes szülõi család rendszeres - szükség szerini, de legalább 3 hetente-történõ meglátogatása -, tájékozódás a gyermek helyzetérõl, fejlõdésérõl, a helyettes szülõ tapasztalatairól a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatban. Esetleges problémáiban segítség nyújtása.
Kapcsolattartás a helyettes szülõnél lévõ gyermek oktatási-nevelési intézményével, tájékozódás a gyermek viselkedésérõl, tanulmányi eredményérõl.
Tanácsadás keretében a helyettes szülõ segítése a gondozott gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában, szükség esetén a helyettes szülõ, illetve a gyermek megfelelõ szakemberhez irányítása, továbbá a szükséges ellátáshoz való hozzájutásuk segítése.
Feladata annak folyamatos figyelemmel kisérése, hogy a helyettes szülõ megtesz-e mindent a gyermek harmonikus fejlõdése érdekében, továbbá, hogy a gyermekre fordítja-e az ellátásra kapott összeget.
Feladata a gyermek és hozzátartozói kapcsolattartásának segítése.
A helyettes szülõk számára rendszeres továbbképzések-szervezése félévente legalább 6 órában.

A részletes feladatait és helyettesítési rendjét a személyre szóló munkaköri leírás határozza meg.

Pszichológusok:

Pszichológiai tanácsadást, konzultációt, terápiát biztosít az intézmény szolgáltatásaira jogosult személyeknek (egyéneknek, pároknak, családoknak)
Az intézményben folyó munka mentálhigiénés részének szakmai irányítását, szupervízióját látják el.
A munkatársak mentálhigiénés munkájában (egyéni illetve családgondozás, krízisintervenció, stb.) szupervízori, konzultációs segítséget nyújtanak.
Szaktanácsokkal segítik az intézmény keretei közt mûködõ problémamegoldó csoportok munkáját.
Részt vesznek a szervezeti egységek szakmai tevékenységében.
A közösségi szociális-mentálhigiénés munka keretében rehabilitációs, prevenciós, fejlesztõ céllal problémamegoldó, önsegítõ, stb. csoportok szervezésében, irányításában, szakmai ellenõrzésben vesznek részt.
Figyelemmel kísérik a városban folyó segítõ tevékenységet, javaslatokat tesznek a lakosság igényeinek figyelembevételével a szolgáltatások bõvítésére.

A részletes feladataikat és helyettesítsük rendjét a személyre szóló munkaköri leírásaik határozzák meg.

Gazdasági - ügyviteli, adminisztrációs - ügyviteli, munkatársak:

Könyvelõ

A fõkönyvi könyvelés végzése a SzocioNet DDRMHSZK valamint a részben önálló intézmények részére,
Minden hónapban elkészítik a az aktuális jelentéseket (PM-info, Mérlegjelentés stb.),
Beszámolók elkészítése (éves, féléves),
A vevõ- és szállító számlák ellenõrzése, analitikus nyilvántartásának vezetése,
Függõ-, átfutó-, kiegyenlítõ bevételek és kiadások analitikus nyilvántartásának vezetése,
Az ÁFA nyilvántartás vezetése, bevallás elkészítése,
Nagyértékû tárgyi eszközök, anyagok fõkönyvi és analitikus nyilvántartása, a SzocioNet DDRMHSZK részére a kis értékû tárgyi eszközök nyilvántartásának vezetése,
A leltárak kezelése, lebonyolítása,
Pályázatok nyilvántartása, elszámolásra való elõkészítése,
Egyéb adminisztrációs gazdasági munka végzése, (energia , élelmezés felhasználás analitikus nyilvántartásának vezetése),
Betegség vagy szabadság esetén helyettesítik a hiányzó gazdasági ügyintézõ munkatársat.

A részletes feladataikat a személyre szóló munkaköri leírásaik határozzák meg.

Gazdasági ügyintézõ, pénztáros

A kézi raktár (irodaszer, tisztítószer) folyamatos feltöltése, kezelése, nyilvántartása, selejtezése,
A SzocioNet DDRMHSZK közalkalmazotti, közcélú, közhasznú jogviszony létesítésével, illetve a munkavégzésre irányuló jogviszony megszûnésével kapcsolatos iratok elkészítése (IMI),
Közcélú, közhasznú foglalkoztatással kapcsolatos jelentések elkészítése,
A SzocioNet DDRMHSZK dolgozóinak munka-és védõruha ellátásának ügyintézése, nyilvántartása,
A SzocioNet DDRMHSZK szociális szakmai dolgozóinak mûködési nyilvántartás ügyintézése, nyilvántartása,
A SzocioNet DDRMHSZK dolgozóinak munka-egészségügyi orvosi vizsgálatának ügyintézése, nyilvántartása,
Elõlegnyilvántartás vezetése,
Házi pénztár kezelése,
A SzocioNet DDRMHSZK, illetve a részben önálló intézmények banki átutalásának végzése,
Az intézményben lévõ egyéb adminisztrációs gazdasági munka végzése, (iktatás),
Betegség vagy szabadság esetén helyettesíti a titkárságon dolgozó adminisztrációs munkatársat.

A részletes feladataikat a személyre szóló munkaköri leírásaik határozzák meg.

Adminisztrációs - ügyviteli munkatárs:

Vezeti az adminisztrációt, nevezetesen: iktat- postáz- kezeli az irattárat, a munkaértekezletekrõl, teamekrõl jelenléti ívet, emlékeztetõt és jegyzõkönyvet vezet.
Vezeti a szabadságnyilvántartást és a táppénzes nyilvántartást.
Ellátja a telefonközpontosi feladatokat, gépírási, számítógépes szövegszerkesztési munkát végez, esetenként beszerzési teendõket is ellátja
Ellátja a gazdaságiügyintéző, pénztáros helyettesítését betegség vagy szabadság idején.

A részletes feladataikat és helyettesítsük rendjét a személyre szóló munkaköri leírásaik határozzák meg.

A fõállású dolgozók besorolása, képesítési elõírásai, - a Kjt., és a vonatkozó szabályozások szerinti - felsõ-, közép-, illetve alsófokú végzettségeivel azonosak.

A SzocioNet DDRMHSZK fõállású, és egyéb jogviszonyban alkalmazott dolgozói változó munkahelyre kerülnek alkalmazásra.

Három fõ módszertani munkatárs, 0,5 fõ gazdasági munkatárs, és 0,5 fõ adminisztrációs-, ügyviteli munkatárs kinevezése határozott idõre - a módszertani kijelölés idõtartamára - szól.

5.a)

 Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény (a továbbiakban: Vnyt.) 3. § (1) bekezdésének c.) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli a SzocioNet DDRMHSZK közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott azon dolgozóit, akik a Pézkezelési Szabályzat 2-es számú mellékletét képező hatásköri jegyzék szerint munkaköri feladataik végzése során a mindenkori költségvetés pénzeszközei felett rendelkezési joggal rendelkeznek.

· Igazgató
· Szervezeti egységek csoportvezetõi
· Gazdasági ügyintézõk
· Pénztáros
· Titkárság vezetõ

6.

A SzocioNet DDRMHSZK munkatársai fõállásban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ( pl. vállalkozói szerzõdés, tiszteletdíjas megbízás, részfoglalkozás, stb.) is elláthatják feladataikat.

Az SzocioNet DDRMHSZK igazgatója önkéntesként mûködõ laikus segítõk bevonására is jogosult.

7.

A SzocioNet DDRMHSZK munkatársainak munkaformái:

a.) Egyéni esetkezelés: az egyén életvitelének javítása a családban és a társaskapcsolatokban,

b.) Szociális csoportmunka: közremûködés az állampolgárok közös típusú gondjainak együttes megoldásában. Problémaorientált klubok, csoportok szervezése,

c.) Közösségi szociális munka: a lakóhelyi közösségek érdekeinek felismerése, felismertetése, érdekvédelemre tanítás, hogy a családok a kapott segítséggel önállóan is meg tudják oldani problémájukat,

d.) Információ, tanácsadás, kutatás és egyéb szolgáltatás biztosítása a régióban és a megyében mûködõ családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok, az önkormányzat, az egyéb intézmények és a lakosság számára,

8.

Egy család/egyén ügyeinek intézéséért mindig egy és csakis egy munkatárs felelõs (esetfelelõs). Az ügyeleti idõben érkezõ esetek felelõsei elsõsorban a mindenkori ügyeletesek, akik azonban az esetet valamilyen összeférhetetlenség, vagy szakmai megfontolás miatt nem kívánják vállalni, esetelosztásra terjeszthetik, megindokolva nemleges választásukat. Az egyes intézmények által küldött esetek esetfelelõsét a szervezeti egységek csoportvezetõi jelöli/k ki, illetve - vita esetén - a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója. Az esetek átadása is csak a szervezeti egységek csoportvezetõinek, illetve SzocioNet DDRMHSZK igazgatójának a jóváhagyásával lehetséges.

A SzocioNet DDRMHSZK -ban folyó munka „team jellegû", azaz a munkatársak összehangolt szakmai tevékenységén alapul.

A team-rõl emlékeztetõ feljegyzést kell készíteni, melyet a csoportvezetõ, a jegyzõkönyvvezetõ ír alá, s az emlékeztetõ feljegyzést egy példányban három napon belül meg kell küldeni az intézmény igazgatójának, valamint egy példányt az irattárba kell helyezni.

9.

Az intézmény dolgozói feladataikat az igazgató és a szervezeti egységek csoportvezetõi által összeállított, a munkatársakkal megvitatott éves munkaterv alapján végzik. A munkaterv egy példányát jóváhagyásra a fenntartó képviselõjének meg kell küldeni.

A SzocioNet DDRMHSZK dolgozói heti 40 órás munkarendben dolgoznak.

Az igazgató, és a csoportvezetõk, módszertani munkatársak munkaideje kötetlen. A pszichológusok, gyógypedagógusok, fejlesztõpedagógusok, családgondozók, szociális segítõk, tanácsadók, családgondozó asszisztensek, adósságkezelési tanácsadók, a szenvedélybetegek közösségi ellátásával foglakozó közösségi koordinátor, közösségi gondozó, helyettes szülõi tanácsadók, gazdasági - ügyviteli, adminisztratív-ügyviteli dolgozók heti munkaidejének beosztása kötött. A beosztásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a családgondozóknak, szociális segítõknak, tanácsadóknak, családgondozó asszisztenseknek, adósságkezelési tanácsadóknak, a szenvedélybetegek közösségi ellátásával foglakozó közösségi koordinátornak, közösségi gondozóknak, a helyettes szülõi tanácsadóknak, a családgondozási, tanácsadói feladatokra, a szükséges idõmaximum (heti 20 óra) rendelkezésükre álljon. A terepmunkára rendelkezésre álló idõ kötetlen felhasználású.

A készenléti szolgálatot a Gyermekjóléti Csoport családgondozói látják el 1 hónapra elõre elkészített beosztás szerint. Hetente váltásban egy fõ teljesít szolgálatot. A készenléti szolgálat ellátásáért - a havonta leadott igazolt teljesítés alapján - a készenléti szolgálatot ellátó családgondozók átalánydíjban részesülnek.

A kötetlen munkaidőben dolgozók, illetve a családgondozók, szociális segítők, tanácsadók, családgondozó asszisztensek, adósságkezelési tanácsadók, a szenvedélybetegek közösségi ellátásával foglakozó közösségi koordinátor, közösségi gondozók, helyettes szülői tanácsadó beosztású alkalmazottak munkaidejük mérlegéről havi rendszerességgel kötelesek írásban elszámolni a SzocioNet DDRMHSZK igazgatójának, illetve a szervezeti egységek csoportvezetőinek.

A kötött idejû feladatokon minden dolgozó köteles részt venni és pontosan megjelenni! (Ügyeleti szolgálatok, munkaértekezletek, team, belsõ továbbképzések, egyéb az igazgató és a szervezeti egységek csoportvezetõi által elrendelt alkalmak. )

A gazdasági - ügyviteli, adminisztrációs-ügyviteli, és a szervezeti egységekhez beosztott alkalmazottak, a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint, illetve az igazgató és a szervezeti egységek csoportvezetõi által elõírt munkarendben - figyelemmel a Kjt., illetve az SZMSZ III. fejezetének 9. pontja (2 - 3) bekezdésében foglaltakra - látják el feladataikat.

A Szociális Szolgáltató Csoport, Gyermekjóléti Csoport ügyeleti feladatait elsõsorban az oda szakmai feladatokkal beosztott családgondozók, szociális segítõk, tanácsadók, közösségi koordinátor, közösségi gondozók illetve a csoportvezetõk látják el.

Az intézmény folyamatos mûködésének zavartalan biztosítása érdekében állandó vezetõi készenléti ügyelet mûködik, amelynek havi beosztásáról, a csoportvezetõkkel egyeztetve az igazgató dönt. A készenléti vezetõi ügyeletes az ügyeleti idejében történõ események ügyintézésekor teljes körû igazgatói felhatalmazással és felelõsséggel jár el.

A fentiektõl eltérõ ügyeleti beosztásról a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója jogosult intézkedni.

Heti munkarend:

SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Igazgatási szervezete:
hétfõ-csütörtök 7.45-16.15 óra, péntek 8.00 - 14.00
Pénztár: hétfõ - péntek 8.00 - 11.00
Módszertani Csoport: hétfõ-csütörtök 7.45-16.15 óra, péntek 8.00 - 14.00
Szociális Szolgáltató Csoport: hétfõ - péntek 8.00-16.00 óra
Gyermekjóléti Csoport: hétfõ - péntek 8.00-16.00 óra
készenléti szolgálat:
hétfõ - péntek 16.00 - 8.00 (nyitvatartási idõn túl munkanapokon 16.00-tól a következõ munkanap nyitva tartásának kezdetéig)
pihenõ és munkaszüneti napokon 0.00-24.00 óráig (a pihenõ és munkaszüneti napot megelõzõ munkaidõ nap nyitva tartásának végétõl, a következõ munkanapi nyitva tartásának kezdetéig)
Adósságkezelési Tanácsadó csoport: hétfõ-csütörtök 7.45-16.15 óra,
péntek 8.00 - 14.00
Hivatásos Gondnokok: hétfõ - péntek 8.00-16.00 óra

Ügyfélfogadási rend:

SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Igazgatási szervezete:
hétfõ-csütörtök 8.00-16.00 óra, Igazgató: csütörtök 11.00 - 13.00
Módszertani Csoport: hétfõ-csütörtök 8.00-16.00 óra
Szociális Szolgáltató Csoport: hétfõ - csütörtök 8.00-17.00 óra
Gyermekjóléti Csoport: hétfõ - csütörtök 8.00-17.00 óra 
Adósságkezelési Tanácsadó csoport: hétfõ 13.00 - 16.00, szerda 8.00 - 12.00, 13.00 - 16.00 óra; péntek 8.00 - 12.00 óra
Hivatásos Gondnokok: hétfõ 13.00 - 16.00, szerda 8.00 - 12.00, 13.00 - 16.00 óra; péntek 8.00 - 12.00 óra

A heti és napi munkaidõ, illetve ügyeleti beosztásokat és munkarendet a fentiek alapján,- a hatályos jogszabályoknak és az SZMSZ - ben foglaltaknak megfelelõen - a szervezeti egységek csoportvezetõi állítják össze és a SzocioNet DDRMHSZK igazgatója hagyja jóvá.

IV.
A VEZETÉST SEGÍTÕ TANÁCSADÓ SZERVEK

1. Igazgatói tanács:

Az igazgatói tanács az intézmény igazgatójának tanácsadó szerveként mûködik.

A tanács tagjai:

· SzocioNet DDRMHSZK MCSP vezetõ
· SzocioNet DDRMHSZK GCSP vezetõ
· SzocioNet DDRMHSZK SZSZCSP vezetõ
· SzocioNet DDRMHSZK GYJCSP vezetõ
· SzocioNet DDRMHSZK ADKEZCSP vezetõ
· Intézményi szakszervezet titkára, mint állandó meghívott
· témától függõen: érintett meghívottak

A tanács megtárgyalja:

· az intézmény egészét érintõ szervezeti és mûködési kérdéseket,
· az éves munkatervet, és értékeli annak teljesítését,
· a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos jelentõsebb kérdéseket,
· az éves képzési és továbbképzési tervet,
· az etikai helyzetet,
· az intézet valamennyi dolgozóját érintõ élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket
· továbbá mindazokat a kérdéseket, amelyeket az igazgató, vagy a tanács tagjai a tanács elé terjesztenek.

A tanács ülésérõl emlékeztetõt kell felvenni, amelyet a tanács bármely tagja, valamint a jegyzõkönyvvezetõ ír alá, s amit az irattárban kell õrizni.

2. Csoportértekezlet:

Az intézmény szervezeti tagozódásának megfelelõ szakmai, gazdasági csoportok önálló értekezlete.

A csoport-értekezlet megtárgyalja:

· a csoport eltelt idõszakban végzett munkáját,
· az észlelt hiányosságokat és annak megszüntetési módját,
· a csoport munkafegyelmét,
· a csoport elõtt álló feladatokat,
· a dolgozók javaslatait.

Az értekezletet a csoportvezetõ vezeti.

A csoport-értekezletet szükség szerint, de legalább félévenként kell összehívni. Az értekezletre meg kell hívni a csoport valamennyi dolgozóját, az intézményi közalkalmazotti tanács, vagy szakszervezet képviselõjét, valamint az intézmény igazgatóját.

Az értekezletrõl emlékeztetõ feljegyzést kell készíteni, melyet a csoportvezetõ, a jegyzõkönyvvezetõ és a Közalkalmazotti Tanács, illetõleg a szakszervezeti tisztségviselõ ír alá, s az emlékeztetõ feljegyzést egy példányban három napon belül meg kell küldeni az intézmény igazgatójának, valamint egy példányt az irattárba kell helyezni.

3. Összdolgozói munkaértekezlet:

Az intézmény mûködésében a demokrácia érvényesülés érdekében az igazgató szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart.

Az értekezlet az igazgató beszámolója alapján megtárgyalja:

· az intézmény eltelt idõszak alatt végzett munkáját,
· az intézmény munkatervét és annak teljesítését,
· a következõ idõszak feladatait,
· az etikai helyzetet.

Az értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti.

Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fõ- és részfoglalkozású dolgozóját, a közalkalmazotti tanács, illetve a szakszervezet képviseletét.

Az értekezletrõl emlékeztetõ jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet az igazgató és a jegyzõkönyvvezetõ ír alá, és amit az irattárban meg kell õrizni.

Az igazgatónak 8 napon belül írásban kell választ adni azokra a kérdésekre, amelyekre az értekezleteken nem adott választ.

V.
A KÖZPONT INTÉZMÉNYI KAPCSOLATAI

1.

A SzocioNet DDRMHSZK munkája során együttműködik és folyamatosan munkakapcsolatot alakít ki az illetékességi területén az ellátást végző szakintézményekkel, állami, egyházi, civil, és gazdálkodó szervezetekkel, különösen:

· az oktatási-nevelési intézményekkel, ezek vezetõivel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõsökkel, az osztályfõnökkel, a tanárokkal,
· egészségügyi alapellátást végzõ személyekkel/szervezetekkel
· egészségügyi intézményekkel, különösen pszichiátriai és addiktológiai gondozókkal
· az alkoholellenes klubokkal,
· a TEGYESZ-al
· a gyermekvédelmi szakellátás intézményhálózatával
· szociális alapszolgáltatókkal
· bentlakást nyújtó szociális intézményekkel
· a gyógypedagógiai szakszolgálatokkal,
· nevelési tanácsadókkal,
· a szakhatóságokkal, különösen az ÁNTSZ-szel,
· a rendõrséggel,
· bírósággal, ügyészséggel,
· a Büntetés - végrehajtási intézetekkel,
· a közigazgatási hivatalokkal,
· a szociális és gyámhivatalokkal
· városi gyámhivatalokkal
· helyi önkormányzatokkal, azok jegyzõivel, hivatali munkatársaival és az képviselõtestületek/közgyûlés illetékes szakbizottságaival
· egyházakkal és szociális intézményeivel,
· nem állami fenntartókkal és szolgáltatókkal,
· a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével,
· a szakszervezetekkel,
· a különbözõ, - elsõsorban szociális célokra szervezett - civil szervezõdésekkel, alapítványokkal,
· az országgyûlési és önkormányzati képviselõkkel,
· a pártfogó felügyelõi szolgálatokkal
· a megyei igazságügyi hivatallal
· egyéb, itt nem felsorolt, az intézmény tevékenységi körét érintõ, azt segíteni tudó intézményekkel, szervezetekkel.

2.

Az együttmûködés keretében biztosítani kell a szükséges információk átadását, a kölcsönös konzultációkat és tapasztalatcseréket.

3.

Az intézményi kapcsolatokban a SzocioNet DDRMHSZK szerepe elsõdleges, ha:

· Ha azt törvény, illetve egyéb jogszabályok elõírják,
· a család egyik tagjával kapcsolatban álló intézmény tevékenysége során további, - az adott intézmény profiljába nem tartozó - tevékenység szükségessége merül fel,
· több intézmény foglalkozik egy vagy több családtag ügyeivel,
· megállapítást nyert, hogy hatósági intézkedés nem indokolt, vagy elkerülhetõ.

4.

Nem tartoznak a SzocioNet DDRMHSZK hatáskörébe azok a tevékenységek, amelyeket jogszabály más társintézmény hatáskörébe rendel. E társintézményekkel a SzocioNet DDRMHSZK egyenrangú félként, kölcsönösségi alapon, mint szakszolgálatokkal dolgozik együtt, azaz a SzocioNet DDRMHSZK a családok, gyermekek egy részét érintõ, általános szociális-mentális, gyermekjóléti szolgáltató funkciót, a szakszolgálatok pedig a családokat érintõ, speciális szolgáltató funkciót töltenek be.

5.

A SzocioNet DDRMHSZK tevékenységével a családok problémáinak hatóságivá válásának elkerülésére törekszik, ezért célszerû, ha az egyes intézmények azelõtt lépnek kapcsolatba a SzocioNet DDRMHSZK -val, mielõtt az adott család ügyét hatósági útra terelnék.

6.

Az együttmûködés során az érdekelt intézmények és a SzocioNet DDRMHSZK írásban vagy szóban közlik egymással azokat az adatokat, panaszokat, vizsgálati eredményeket, stb. amelyek a közös célok eléréséhez, illetve a közös feladatok legjobb ellátásához szükségesek. Ha az iratok átadása nem lehetséges, akkor azokat betekintésre kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják.

7.

A SzocioNet DDRMHSZK által megkeresett intézmény - a 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.) általános szabályai, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és végrehajtási rendeletei, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és végrehajtási rendeletei szerint - köteles a SzocioNet DDRMHSZK kérésére válaszolni, javaslatait elbírálni (pl.: gondozásba vétel, vagy elutasítás), az elbírálásról pedig tájékoztatást adni. A javaslattól eltérõ, vagy azt elvetõ döntést indokolni kell. Vita esetén a felmerült ügy jellege szerinti illetékes igazgatási szerv dönt. A SzocioNet DDRMHSZK-t hasonló kötelezettség terheli az õt megkeresõ igazgatási szervekkel, intézményekkel szemben.

VI.
TITOKTARTÁS

1.

A SzocioNet DDRMHSZK munkatársainak tudomására jutott adatok és tények nyilvántartására és kezelésére, valamint az általuk adott információkra és az adatok védelmére az 1992. évi LXIII. törvény, az 1992. évi LXVI. törvény, az 1993. évi III. törvény, az 1997. évi XXXI. törvény valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fenti törvényekben nem szabályozott egyéb kérdésekben tevékenységükre a Szociális Munka Etikai Kódexe az irányadó.

2.

A SzocioNet DDRMHSZK, illetve munkatársai a segítséget kérõ által közölt adatokat más személyekkel - ideértve az adatközlõ hozzátartozóit is -, csak a segítséget kérõ beleegyezésével közölhetik. Nem köti a titoktartás, ha az adatok közlésére jogszabály kötelezi.

3.

Tudományos célt szolgáló közlést csak oly módon történhet, hogy a közlés alapján az érintett egyént, családot, családtagot nem lehet felismerni.

4.

A SzocioNet DDRMHSZK dolgozója a hivatali tevékenysége során tudomására jutott információkat személyes céljaira nem használhatja fel.

5.

A SzocioNet DDRMHSZK fõállású dolgozója, illetve a vele közös háztartásban élõ hozzátartozója a segítséget kérõvel tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerzõdést nem köthet, annak gyámjaként, illetõleg gondnokaként, - kivéve a hivatásos gondnok beosztású munkatársat - nem jelölhetõ ki.

6.

A SzocioNet DDRMHSZK igazgatója és szervezeti egység csoportvezetõi, munkatársai kötelesek gondoskodni az illetéktelen és más személyekre, intézményekre nem tartozó adatok megõrzésérõl.

7.

A tömegtájékoztatási szervek munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozói az alábbi szabályok betartása mellett segíthetik:

· A televízió, a rádió és az írott, illetve elektronikus sajtó képviselõinek adott mindennemû felvilágosítás nyilatkozatnak minõsül.
· Az intézményt érintõ kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra az intézményvezetõ, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
· Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszköz munkatársainak udvarias, konkrét, objektív válaszokat adjon.
· A közölt adatok szakszerûségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az adatvédelmi szabályokra, a hivatali titoktartásra, a személyiségi jogok védelmére, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

VII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat mellékletét képezik az alábbi dokumentumok:

1. Gazdálkodási és Számviteli Szabályzat
2. Belsõ Ellenõrzési Szabályzat
3. Szervezeti organogram
4. A szervezeti egységek házirendjei
5. Kollektív szerzõdés
6. Iratkezelési szabályzat
7. Munkavédelmi Szabályzat
8. Tûzvédelmi Szabályzat
9. Leltározási- és leltárkészítési Szabályzat
10. A szervezeti egységek együttmûködési szabályzatai
11. Team mûködési szabályzatok
12. Esetelosztási és átadási szabályzat
13. Természetbeni juttatások kezelésének szabályzata
14. Gépjármû igénybevételi Szabályzat
15. Szociális Munka Etikai kódexe
16. Közalkalmazotti Gyakornoki Szabályzat
17. Gyermekjóléti Központ Készenléti Szolgálat Ellátásának Szabályzata

2.

Ezen szabályzat az alább felsorolt mellékleteivel együtt érvényes, és az intézmény fenntartója, a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének jóváhagyása után lép hatályba.

3.

Ezen Szervezeti és Mûködési Szabályzatot, - az idõközbeni változások kiegészítése mellett - ötévente felül kell vizsgálni, azt jegyzõkönyvben kell rögzíteni és mellékletként tartani.

Kaposvár, 2008. szeptember 26.