Bemutatkozás
Az intézmény neve: SzocioNet Dél-dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ
Az intézmény székhelye és címe: Kaposvár, Füredi u. 65-67. Az intézmény önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, jogi személy. Az intézményt Kaposvár Városi Tanács VB. alapította, 1988. szeptember 1-én. Fenntartó szerve Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata.Az intézmény élén a Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése által kinevezett egyszemélyi felelős vezető áll.
Az intézmény alaptevékenysége:
A családok kiegyensúlyozottabb életvitele, a konfliktusos helyzetek feloldása, a hátrányok mérséklése, a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében működtetett szolgáltatás.
A szociálisan és lelkileg rászorultak részére az 1993. évi III. törvény 55/C §-a (3) bekezdésében, az 57.§ e) pontjában, az 58. §-ában, a 64. §-ában, illetve a 65/A §-a (2) bekezdésében az 1997. évi XXXI. törvény 39.§, 40.§ (2) bekezdésében előírt szolgáltatások, valamint, az 1993. évi III. törvényben, az 1997. évi XXXI. törvényben, a 281/1997. (XII.23.) Korm. rendeletben, a 3/2008 (IV.15.) SzMM, és a 15/1998. (IV. 30) NM rendeletben foglaltak szerint - a fenntartó hozzájárulása, illetve a kijelölő szerv határozata alapján - a gyermekjóléti megyei módszertani feladatok, a szociális szolgáltatások feladatkörében regionális (Baranya, Somogy, Tolna megyékre kiterjedően) módszertani feladatok ellátása.
A SzocioNet Dél-dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ hat részegységből áll, melyek az alábbiak:
Szociális Szolgáltató Csoport, Szenvedélybetegek Közösségi ellátása Munkacsoport, Adósságkezelési Munkacsoport, Gyermekjóléti Csoport, Módszertani Csoport, Gazdasági Csoport.
Az intézmény egységei között fontos a megfelelő együttműködés, ennek érdekében az egységek között együttműködési megállapodások születtek, melyeket a csoportok tagjai egyöntetűen elfogadtak, napi munkájukat ezek tartalmának megfelelően végzik.
Feladatok, tevékenységek:
Részvétel a város szociális és gyermekvédelmi koncepció kidolgozásában, az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tevékenységének szakmai véleményezésében, a helyi szociálpolitika alakításában.
Szociális térkép elkészítése és folyamatos gondozása a városban, kiegészítve speciális rétegvizsgálatokkal, rétegelemzésekkel.
A családsegítő szolgáltatás feladatkörében:
- a területen élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve a krízishelyzetbe került személyek, családok, életvezetési képességeinek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése,
- a terület lakosságának szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése, a nagyszámban előforduló, az egyén és család életében jelentkező válság okainak feltárása és jelzése az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé,
- a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelző rendszer működtetése, ennek keretében különösen az egészségügyi szolgáltató a gyermekjóléti szolgálat a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek egyházak és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőzésben,
- tájékoztatás adása a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátásukhoz való hozzájutás módjairól,
- javaslattétel a terület sajátos problémáinak megoldására,
- a humánjellegű civil kezdeményezések támogatása és ösztönzése,
- az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátások megszervezése, új szociális ellátások/speciális ellátások bevezetésének kezdeményezése,
- a családgondozói hálózat kialakítása és működtetése,
- a szociális válságkezelés (krízisintervenció),
- a lélektani válságkezelés (krízisintervenció),
- az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása (konzultáció),
- pszichológiai, egészségügyi, jogi és ügyintézési tanácsadás,
- az egyéni, pár- és családterápiás tevékenység végzése,
- a speciális csoportok szervezése, működtetése,
- az egyéneknek, családoknak nyújtott segítségnyújtás a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek ügyintézésében,
- a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekű és meghatározott célú felajánlások összehangolása,
- a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése.
A szenvedélybetegek közösségi ellátása vonatkozásában a munkacsoport feladata:
- a szenvedélybetegek társadalmi, közösségi integrációjának illetve reintegrációjának elősegítése, ártalomcsökkentés, prevenció - elsősorban a saját otthonukban (utcán, adott közösségben) élő, nem veszélyeztető állapotú szenvedélybetegeknél, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartaható, és akik életvitelükben valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget;
- problémaelemzés, problémamegoldás keretében a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a szerhasználat, illetve -függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére,
- készségfejlesztés keretében életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása,
- pszicho-szociális rehabilitáció keretében a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.
A szolgálat a tevékenysége egy úgynevezett ügyeleti rendszerben működik, mely a következőképpen épül fel:
Hétfőtől csütörtökig 2 fő munkatárs lát el ügyeleti feladatokat, amely a nyitvatartás rendjéhez igazodik, azaz reggel 8 órától délután 5 óráig fogadják a szolgálathoz fordulókat.
Az ügyeletesek fogadják az újonnan érkező klienseket, első interjút készítenek velük, melynek alapján döntik el a további lépéseket.
Tájékoztatják a gondozott egyéneket/családokat családgondozójuk elérhetőségéről, ha az az adott időpontban nem tartózkodik a szolgálatnál.
Hatályos önkormányzati rendelet alapján mód van arra is, hogy a Szociális Szolgáltató Csoport készpénzt fizessen ki az arra rászorulóknak, krízistámogatás keretében, melynek szabályzata, odaítélése és eljárási módja szigorú szabályok szerint működik, és módot ad arra is, hogy a különböző részegységekhez érkező kliensek egyaránt hozzájussanak, ha az indokolt.
Fogadják a szolgálathoz érkező jelzéseket, és ezekkel kapcsolatban intézkednek.
Az ügyeleti munka mellett az intézmény szociális munkásai családlátogatást végeznek, felkeresik a gondozásuk alatt álló egyéneket/családokat, illetve a beérkezett jelzések alapján látogatják meg a támogatásra szorulókat.
Minden munkatárs állandó fogadónapot is tart a hét egy adott napján. Lehetőség szerint ebben az időpontban találkozik gondozott klienseivel. Ilyenkor a kliensek aktuális problémáikkal kapcsolatban segítséget kérhetnek, a családgondozóval közösen átgondolhatják eddigi együttműködésüket.
Pénteken az ügyfélfogadás szünetel.
A csoport ingyenes tanácsadó szolgáltatásokat is közvetíthet kliensei felé, egy - egy adott, a szociális munkás kompetencia határát meghaladó probléma kapcsán. A tanácsadást egyéb szakemberek, az intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján látják el.
Ezek a szolgáltatások a
- Jogi tanácsadás: Az ügyeletes, vagy az esetfelelős által, telefonon egyeztetett időpontban keresheti fel a kliens a szolgálat jogászát. Ez kizárólag tanácsadásra korlátozódik, jogi képviseletet nem jelent.
- Pszichológiai tanácsadás: Heti egy alkalommal pszichológus tart fogadóórát az érintett klienseknek. Szakmai tudását az esetmegbeszélések során is kamatoztatja az intézmény, illetve a munkatársak számára, igény szerint, egyéni konzultációra is lehetőséget biztosít.
- Egészségügyi tanácsadás: Szintén heti egy alkalommal az intézmény orvosához fordulhatnak problémájukkal a szolgálatot felkeresők.
A Szociális Szolgáltató Csoport nagy hangsúlyt fektet a jelzőrendszer tagjaival való folyamatos kapcsolattartásra, az együttműködések elmélyítésére. A jelzőrendszer tagjaival és a társintézményekkel való egyeztetések, megbeszélések szintén team keretében valósulnak meg, meghívott szakemberek közreműködésével, illetve intézménylátogatásokkal.
A sokrétű munka egyik tevékenysége az adománygyűjtés, és annak közvetítése.
Városunk különböző részein több évvel ezelőtt ruhagyűjtő konténereket állítottak fel, ahova a lakosság elhelyezheti feleslegessé vált ruhaneműit. Innen aztán - a szolgálat munkatársainak közvetítésével - a rászorulókhoz jutnak az adományok.
Ruhaadomány kiosztására a többi intézményi egységben is van mód. Az ez irányú tevékenységet segíti az intézmény ruharaktára, melyet egy városi raktárhelységben alakítottak ki a dolgozók. A ruhaadomány mellett bútor, műszaki cikk felajánlás is érkezik -- személyesen, vagy telefonon - a szolgálathoz, melyet a családgondozók közvetítenek klienseik felé. Az adományok közvetítésének szabályait az intézmény írott formában rögzítette.
A feladatvégzéshez elengedhetetlen a pontos, mindenre kiterjedő adminisztráció, mely egyben a munkatársak tevékenységét is segíti, rendszerezett, naprakész információival, valamint így a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezhetik munkájukat.
Adósságkezelési tanácsadás ellátása feladatkörében:
- az adós tájékoztatása az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
- az adós hozzájárulásával az adós háztartása gazdálkodásának, fizetési kapacitásának és készségének vizsgálata, és ennek alapján javaslat tételt tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,
- az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodás kötése,
- az önkormányzat szociális irodájával illetve a közüzemi szolgáltatókkal történő folyamatos kapcsolattartás,
- az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolat tartása és legalább havonta egy személyes találkozás útján az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartásának folyamatosan figyelemmel kísérése,
- szükség esetén az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosításának kezdeményezése,
Az Adósságkezelési Csoport külön telephelyen működik. Ügyfélfogadást heti három alkalommal (hétfő 13.00 - 16.00, szerda 8.00 - 12.00, 13.00 - 16.00 óra; péntek 8.00 - 12.00 óra) tartanak.
Módszertani Csoport:
A Módszertani Csoport 2001-ben alakult. Egyrészt megyei gyermekjóléti feladatokat (Somogy megye), másrészt regionális családsegítő módszertani feladatokat (Somogy, Tolna, Baranya megye) látott el. 2008. július 1.-e óta a megyei gyermekjóléti módszertani feladatokat a Gyermekjóléti Csoport módszertani szaktanácsadója látja el, a Módszertani Csoport, az ágazati Miniszter kijelölése alapján a Dél - dunántúli régióban a szociális ellátások minden területére kiterjedően lát el módszertani feladatokat konzorciumi szervezeti formában.
A Konzorciumot intézményünk (gesztor szervezet), a gyönki Hegyhát Integrált Szociális Intézmény, a mohácsi Pándy Kálmán Otthon, a pécsi TÁMASZ Alapítvány, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont (konzorciumi tagok) alkotják.
Tevékenységünk alapvető célja a Dél-Dunántúli Régióban magas fokú szociális biztonságot és minőséget biztosító, fenntartható, esélyteremtő jóléti rendszer létrehozása, fejlesztése a partnerség elvét és a részvétel elvét szem előtt tartva.
Célunk a szociális szolgáltatások regionális szintű összehangolására és minőségük folyamatos javítására alkalmas, szakmai önállósággal rendelkező intézményi keret megteremtése. Célunk továbbá, hogy jogi normában meghatározott és önként vállalt feladataink ellátása során biztosítsuk a területi és szakterületi módszertani lefedettséget a szociális szolgáltatások és fenntartóik számára.
Az Szt. szerinti szociális szolgáltatásokhoz közvetlen kötődő módszertani feladatok megosztását a konzorciumi partnerek eddigi főtevékenységét, valamint módszertani tapasztalatait figyelembe véve alakítottuk ki.
Intézményünk a tipikus önkormányzati fenntartású alapszolgáltatási tevékenységekhez, a Hegyhát Integrált Szociális Intézmény az idős célcsoporthoz, a Pándy Kálmán Otthon a fogyatékos, pszichiátriai beteg, és a szenvedélybeteg célcsoportok ellátásához kötődő feladatokért, a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont a tipikus módszertani, tervezési, képzési, pályázati területért, a TÁMASZ Alapítvány a hajléktalan ellátás szakterületeiért a felelős.
A hatályos Szt. szerint ellátástípusokkal kapcsolatos feladatok tekintetében az alábbi feladatmegosztás alakult ki a konzorciumon belül:
Intézményünk ellátja:
- a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás
- az étkeztetés
- a házi segítségnyújtás
- a családsegítés
- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
szolgáltatásokkal összefüggő szolgáltatás-specifikus módszertani feladatokat.
A Hegyhát Integrált Szociális Intézmény ellátja
- az idősek és demens betegek nappali ellátása
- időskorúak gondozóháza
- idősek otthona
- speciális intézmény
szolgáltatásokkal összefüggő szolgáltatás-specifikus módszertani feladatokat.
A TÁMASZ Alapítvány ellátja
- az utcai szociális munka
- a hajléktalanok nappali melegedője
- az éjjeli menedékhely
- a hajléktalan személyek átmeneti szállása
- a bázisszállás
- a hajléktalanok otthona
- a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye
szolgáltatásokkal összefüggő szolgáltatás-specifikus módszertani feladatokat.
A Pándy Kálmán Otthon ellátja
- a közösségi ellátások (szenvedélybetegek közösségi ellátása, közösségi pszichiátriai ellátás, alacsonyküszöbű szolgáltatás)
- támogató szolgáltatás
- a fogyatékosok nappali ellátása
- a pszichiátriai betegek nappali ellátása
- a szenvedélybetegek nappali ellátása
- a fogyatékos személyek gondozóháza
- a szenvedélybetegek átmeneti otthona
- a pszichiátriai betegek átmeneti otthona
- a fogyatékosok otthona
- a pszichiátriai betegek otthona
- a szenvedélybetegek otthona
- a fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye
- a pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye
- a szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye
- fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona
- fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona
- a pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona
- a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona
szolgáltatásokkal összefüggő szolgáltatás-specifikus módszertani feladatokat.
A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont - alaptevékenysége okán - nem lát el közvetlen szolgáltatásokhoz kötődő feladatokat, egyéb szociális tervezéshez, szolgáltatástervezéshez, kutatás-fejlesztéshez, forrásteremtéshez, képzéshez, továbbképzéshez kapcsolódó tevékenységet végez, továbbá a nem állami fenntartású (civil) szolgáltatók számára nyújt szolgáltatásokat.
Gyermekjóléti szolgáltatás feladatkörében:
- a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
- a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
- a terület lakosságának szociális és mentálhigiénés állapotát veszélyeztető tényezők felmérése, az adatok elemzése, az okok megelőzése, egyéni és csoportos megelőző módszerek tervezése,
- a kiskorú veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, testi, lelki egészségének családban történő fejlődésének elősegítése,
- a gyermekek veszélyeztetettségeit észlelő és jelző rendszer működtetése a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
- szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,
- a családi konfliktus megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermek elhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
- gyermekek védelembe vételének biztosítása, a védelembe vett gyermek gondozási nevelési tervének elkészítése,
- az egészségügyi és szociális ellátás valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
- javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására,
- a helyettes szülői hálózat szervezése, és működtetése,
- a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátásának elősegítése,
- felkérésre az örökbe fogadni szándékozó körülményeinek vizsgálata és feltárása,
- a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a család gyermeknevelési körülményeinek javítása, a visszahelyezett gyermek utógondozásának biztosítása,
- javaslattétel a terület sajátos problémáinak megoldására,
- a családgondozói hálózat kialakítása és működtetése,
- a szociális válságkezelés (krízisintervenció),
- a lélektani válságkezelés (krízisintervenció),
- nevelési, pszichológiai, egészségügyi, jogi és ügyintézési tanácsadás,
- az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása (konzultáció),
- az egyéni, pár- és családterápiás tevékenység végzése,
- a speciális csoportok szervezése, működtetése,
- a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekű és meghatározott célú felajánlások összehangolása,
- a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése.
A helyi önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Családsegítő Központ intézményi keretein belül önálló intézményegységként működtetett Gyermekjóléti Csoport munkáján keresztül biztosítja.
A csoport tagjai hétfőtől csütörtökig ügyeleti rendszerben dolgoznak, délelőtt és délután is két-két kolléga van ügyeletben, minden családgondozónak fogadónapja, ill. fogadóideje van megjelölve. Az ügyeletes fogadja az újonnan érkező klienseket és elkészíti az első interjút. A családgondozók heti munkaidejüknek felét a jogszabály szerint kötetlen munkaidő beosztás keretében végzik, ezen alkalmakkor családlátogatásokon, konzultációkon, esetenként tárgyalásokon vesznek részt.
A Gyermekjóléti Csoport törvényi feladatainak eleget téve észlelő -és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. E tevékenységének keretein belül szakmai találkozókat, egyeztető fórumokat tart a gyermekvédelmi felelősök számára három csoportra osztva: óvodai, általános iskolai és középiskolai gyermekvédelmi felelősök munkaközössége.
A jelzések írásban (erre a célra szerkesztett jelzőlapon) és szóban érkeznek a Csoport felé. A szóbeli jelzésekről írásbeli feljegyzés készül. A jelzés után írásbeli visszajelzést kap a jelző az esetfelelős személyéről, fogadóidejének megjelölésével, ill. az esetfelelős személyesen is felkeresi a jelzőt.
E mellett rendszeresen esetmegbeszéléseket (szakmaközi esetmegbeszélés, esetkonferencia) kezdeményez, ill. tart a Gyermekjóléti Csoport az észlelő és- jelzőrendszer tagjainak közreműködésével.
Évente egy alkalommal a Gyermekjóléti Csoport a város gyermekvédelmi rendszerének működését áttekintő tanácskozást tart, a város gyermekvédelemben érintett szakemberei részvételével.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai közé tartozik továbbá a Gyermekvédelmi Tv. értelmében a családgondozás (a gyermekkel és a családjával végzett szociális munka), amely egyrészt a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében folyik, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására; másrészt a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében, a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közti kapcsolat helyreállításához nyújt segítséget.
A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozást a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a 19. §-ban szabályozza.
A családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell végezni. A családgondozó a gyermek és a szülő közreműködésével készíti el a gondozási tervet, amelyet legalább hathavonta értékel.
Ha a gyermek veszélyezettsége csökkenthető, ill. megszüntethető hatósági beavatkozás nélkül, a Gyermekjóléti Csoport az önkéntes családgondozás keretein belül nyújt segítséget a gyermek és a szülő számára a problémák kezelésére, megoldására.
Ha a szülő a gyermek veszélyezettségét az önkéntes együttműködés keretein megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható a Gyermekjóléti Csoport javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére. E javaslat elkészítésekor ismerteti a gyermeket veszélyeztető körülményeket, a gyermek személyiségének feltárt jellemzőit, a szülő nevelési tevékenységét, a család szociális helyzetére vonatkozó adatait, a gyermek és a szülő, ill. törvényes képviselő együttműködési készségét, nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okairól, a gyermek és szülő együttműködési készségéről, veszélyeztetettség okairól, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére és a szükséges intézkedésre, valamint csatolja az 1, 3-as adatlapokat, a családról, a gyermekről, a veszélyeztető okokról olyan képet ad, hogy az kellőképpen megalapozza a hatóság döntését.
Abban az esetben, ha Gyermekjóléti Csoport a gyermek családból való kiemelésére (ideiglenes hatályú elhelyezésére, átmeneti nevelésbe vételére) tesz javaslatot, azt a fent leírt szempontok szerint teszi.
A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást (vérszerinti családgondozás) a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban, amelyet a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a 23. §-ban szabályoz.
Kapcsolattartási konfliktuskezelést is végeznek.
A Gyermekjóléti Csoport jelenleg helyettes szülői hálózat működését segíti elő. A helyettes szülői tanácsadó szakmai, támogató segítséget nyújt a helyettes szülőknek az esetleges helyettes szülői feladataik ellátásában, ellenőrzi tevékenységüket.
A Gyámhivatal megkeresésére a szolgálat figyelemmel kíséri az örökbefogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülő - gyermek kapcsolatának alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését és a Gyámhivatal számára megküldi javaslatát. Ilyen esetben a védőnővel, gyermekorvossal történő konzultáció elengedhetetlen.
A gyermekjóléti Csoport jól működő kapcsolatot épített ki a városban működő szabadidős programokat szervező intézményekkel és szervezetekkel. A városi közoktatási, kulturális és szociális intézmények által szervezett rendezvények lebonyolításába bekapcsolódik, és ajánlja a kliensek számára.
Személyi feltételek:
Gazdasági Csoport: 1 fő csoportvezető, 5 fő gazdasági munkatárs, 1 fő titkárságvezető
Szociális szolgáltató csoport: 1 fő csoportvezető, 10 fő családgondozó
Szenvedélybetegek Közösségi ellátása Munkacsoport 1 fő közösségi koordinátor, 2 fő közösségi gondozó
Adósságkezelési Munkacsoport: 1 fő csoportvezető, 1 fő tanácsadó
Gyermekjóléti Csoport: 1 fő csoportvezető, 10 fő családgondozó, 1 fő módszertani szaktanácsadó, 1 fő adminisztrátor
Módszertani Csoport: 1 fő csoportvezető, 3 fő módszertani szaktanácsadó, 0,5 - 0,5 fő gazdasági munkatárs, adminisztrátor
Hivatásos Gondnoki Csoport: 4 fő hivatásos gondnok
Tárgyi feltételek:
A részegységek három különböző telephelyen működnek, kapcsolattartásuk azonban rendszeres és mindennapos.
Egy telephelyen került elhelyezésre az igazgató, a titkárság, a Gazdasági Csoport. Másik telephelyen a a Szociális Szolgáltató Csoport, Szenvedélybetegek Közösségi ellátását végző Munkacsoport, és a Gyermekjóléti Csoport, a harmadik telephelyen a Módszertani Csoport, az Adósságkezelési Munkacsoport és a Hivatásos gondnokok csoportja működik.
Az intézmény minden részegységénél található számítógép (összesen: 26 db), nyomtató (összesen: 10 db), telefon, és a központban 2 db projektor. Minden telephely rendelkezik fénymásolóval és fax készülékkel.
A központ birtokában van egy szolgálati gépkocsi, valamint motorkerékpár és kerékpár is. Ez utóbbi két közlekedési eszközt a mindennapi családlátogatásokhoz, terepmunkához lehet igényelni.
CD jogtár és Internet minden munkatársnak hozzáférhető. A csoportok számára biztosítottak a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen jogszabálygyűjtemények, dokumentumok és szakmai folyóiratok.
Az intézményben jól felszerelt, mintegy 1 500 kötetes szakkönyvtár található.
A felsoroltakat az intézményben gyakorlatukat végző hallgatók is használhatják.
Intézményünk, mint terepintézmény:
Az intézmény összetettségéből adódóan a terepgyakorlatra jelentkező hallgatók szempontjából, mivel egyrészt a hallgatók a szociális munka több területét megismerhetik, másrészt érdeklődési körükhöz, vagy képzésükhöz igazodóan több terület közül választhatják ki a legmegfelelőbbet.
A gyakorlat megkezdésekor szerződések születnek a képző intézmény és a tereptanár, valamint a hallgató és a tereptanár között egyaránt. A szerződés mellett a tereptanárok tanulási tervet készítenek, melynek segítségével egy előre meghatározott, jól felépített, minden szakmai részletre kiterjedő munkafolyamat mentén folyik a gyakorlati képzés. A tanulási terv megfelel a képzőintézmény elvárásainak.
A gyakorlati oktatás mellett intézményünk már huzamosabb ideje terepkoordinátori feladatokat is ellát a képzőintézményekkel kötött megállapodás alapján. Az ez irányú tevékenységnek köszönhetően jó kapcsolat alakult ki magukkal a képzőhelyekkel, de a megye területén működő, egyéb terepintézményekkel is.
A terepgyakorlatok megszervezésekor alkalmazott elsődleges alapelv a képzőintézményben elsajátított tudás gyakorlatban történő integrálásának elősegítése, kiegészítése a saját tapasztalattal. A gyakorlati képzés minden esetben alkalmazkodik a hallgatók személyes képességeihez, irányultságához és motivációikhoz, lehetőség szerint szakmai érdeklődési körükhöz. A Szakmai Etikai Kódex iránymutatásait követjük a gyakorlaton lévő hallgatókkal is.
Intézményünkben a gyakorlatok során a következő módszereket alkalmazzuk:
A kliens közelében folyó tanulás egy speciális helyzetet jelent, mely különleges szakmai, etikai és egyúttal problémaorientált megközelítést igényel.
A gyakorlat során tapasztalt, a kliens és a szociális munkás által közösen megfogalmazott problémák definiálása, elemzése, megoldási lehetőségek kidolgozása és végrehajtása a szakmai TEAM összehangolt munkáját igényli. Így a gyakorlaton lévő hallgatók is a TEAM tagjaivá válnak, ezzel nem csak eljárásmódokat és technikákat tanulnak meg, hanem együttműködési formákat is elsajátítanak.
A terepgyakorlat minden szereplője "tanul" a gyakorlat során, az együttműködési keretek rögzítése a gyakorlat fontos része kell, hogy legyen.
A tereptanár, mint szerepmodell, különleges jelentőséggel bír a hallgató szakemberré válásában. Fontos, hogy a gyakorlat tervezése és lebonyolítása során lehetőség szerint a többi tereptanár is modellként jelenhessen meg, így a hallgató többféle segítő típust is megismerhet. A módszerek kidolgozásakor minden esetben figyelembe vesszük a képző- és más terepintézmények, valamint a hallgatók visszajelzéseit az eltöltött gyakorlati időre vonatkozóan, és ezeket felhasználjuk további munkánkhoz.
Képzőintézményekkel az intézmény több mint 20 éves fennállása alatt egyre jobban elmélyítette a kapcsolatot és részleteiben kidolgozta, finomította az együttműködés szempontjait. Ennek eredményeként a terepgyakorlatok szervezésének, koordinálásának és lebonyolításának protokollja alakult ki, s az intézményben dolgozó kollégák tevékenységébe is beépült. Előre meghatározott rendben fogadják a hallgatókat, szervezik és irányítják gyakorlati tevékenységüket. Az intézményi gyakorlatok szervezésénél több alkalommal terepkoordinátori feladatokat is elláttak kollégáink, mely sokszínűvé tette a képzőintézményekkel való együttműködést és a rendszeres kapcsolattartást.
A képzőhelyekkel való együttműködési feladatainkhoz tartozik még a képzéseket megelőző szükségletfelmérés és tagtoborzás és a képzés szervezése, lebonyolítása, valamint több munkatársunk oktatóként is közreműködik egy - egy képzőintézménynél.
Kaposvár, 2008. december 23.
